Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
45. országos ülés
vúnora észrevételeimet kiterjeszteni. Hoszszas üdő ólta nem valánal szerencsései Erdély’ egyesült luirom Nemzeti íly törvényesen ejtett Választás mellett Felséges Fejedelmekhez Felíratott tenni; — fél századnál több sodródott el az ólta; mert jólle- Let 1790-ben láttatnak törvényes Választást tenni az akkori RR-k, de csak láttatnak mondom 7 mert felkiáltás által történvén azon választási mód, ez ellen prote— «tált akkori K. Hivatalos G. Gyulai Jó’sef, kinek ebéli Protestatiója magánál a’legfelsőbb Kormánynál, magánál a’ Flgs Uralkodónál méltánlásra talált. Mind ezt bizonyítja az említettem évbeli Ország-Gyűléséhez lekűldett negyedik K. Leírat: nem vala tehát az is törvényeinktől kitűzett úton ejtett Választás. Mit hogy mostan tehettünk, valójában törvényes Fejedelmünk’ törvényszűlte kegyelmének, t. i. e’Jelen Ország-Gyűlése* tartásának köszönni. Nemleszsz tehát véleményem szerént helytelenség ő Felségének hódoló alázatos köszonelünki feljelentése, ’s egyszersmind annak is kifejezése, hogy a’KK. és RR-k ezen Választást fenálló törvényeinknél fogva akkor is megtennivalónak látták volna ha K. Feltételek ezt nem is parancsolják vala. Nem kívánom én Tekintetes Karok és Rendek de a’ Kiiküllői Követ’szava sem a'vala, hogy ez éppen azon szókkal tétessék ki; — egyedüli kívánságom az, Logy jelentessék ki, miszerént mély háláadással veszik a’KK. és RR-k ő Felsége’ azon atyai gondoskodását, melynélfogva törvényszűlte választási kötelességeket ő Felsége is K. Feltételei közé igtatni méllózlatott. Szükségesnek látom továbbá TT. KK. és RR. felfejtetni ezen Feliratban azt is hogy mit értünk törvényessége alatt országos Hivatalainknak. Én részemről törvényes Kormánynak azt tekinthetem, melynek minden tagjai törvényeinktől kiszabott úton alkotónak: ennélfogva állítom azt, hogy valamint szintén az 1791 —ki 20-k törvényczikkely kötelességévé teszi a’ választó tagoknak azt, hogy minden Statiora külön 12. személyeket válaszszanak a’négy vallás, és három Nemzetekből : szintúgy ennek megfelelő kötelesség a’Fejedelem’ részéről az, hogy minden Statiora külön a’ választott 12. személyekből egyet erősítsen meg. ’S valójában TT. RR. ha netalán a’ történne— a* mit nem reméllek— de ha a’történne mondom, hogy választásunk öszvezavartatna, a’ kineveztetés nem az említettem mód szerént esnék: az ólyatén módon alkotott Kormányt, nem hogy törvénytelennek ne állítanám, de az ilyetén kinevezés’ módját a’ Substituliónál sokkal veszedelmesebbnek, Alkotványunkat szétdúlóbbnak lenni állítom. Ugyanis a’ Magjai- Törvények’sorában Substitutioról csak egy helyt látok említést, az az csak egy Ország’ Választása alá lartozó Hivatalról; ’s ebből tiszta következés, hogy a’ Substitutio mindenkor törvényelleni; — ezt egy erőszak mindenkor megteheti , de törvényes színt néki nem adhat: a’ Választásunk utáni nem Stationkénti kinevezésnek pedig örökké azon törvényes szín adódik, hogy ez törvényesen öszvegyűjtett Választó Tagok’ választása’ következésében történt; és így a’ törvényelleni tett törvényes lepel alá rejtve; Consli utionk’ mélyére ás inkább,mint a’ nyilvános törvényelleni Substitutio. Törvényes Kormány tehát nézetem szerént csak az, melynek tagjai a* törvényektől kiszabott úton választatnak és neveztetnek is ki; — erről tiszták lévén törvényeink, jelesen az 1791-dik esztendei 11-dik és 20—dik törvényczikkely, ne«» tehetjük, hogy ez úttal az említett törvényelleni esetről, a’Substitutioról ezen alázatos Felírásban említést ne tegyünk. Nem czélom, TT. RR-k! mostan a’ Substitutiot ex thesi felvéve, annak minden káros következménnyeit fejtegetni. Tetemesebb sérelem ez Alkotvanyunkon, hogysem ily futó tekintettel többre ne méltatnék: de annak ez úttali tövid 70 Negyvenötödik Országos Üléshez. 277
