Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
16. országos ülés
\ Tizenhatodik Országos Üléshez. O 17 A’ Székely Nemzetnek egy része törvény ellen Adó — , más része törvénnyel meg nem egyeztethető katonai rendszer alatt nyög; — az első ezzel ugyan— t. i. az adóval ki vagyon téve mind személye’, mind vagyona’ Nemesi állapotjábúl,— de a’ második esetben is ez meglévén, még a’ mellett nevetséges is a’ 6orsa. Ugyanis idegen nemzetből idegen nyelvi tisztek alatt szolgálván, igen gyakran megtörténik, hogy panaszolna, de nincs kinek, — parancsolnak neki, de nem tudja mit, mert nem érti, — és így a’ tiszt panasszát, ő pedig rendelését nem értik; — ha beteg: elviteti magát—, vagy magához az orvost; de ez a’Nemzet’ nyelvét nem értvén, csak nézik egymást, — beszélnek is a’ nélkül, hogy egyik is tudná, a’ más mit akar, vagy mit jovall, vagy mit kérd. Ezen helytelen rendszert tehát felfedezni, ’s orvoslását kérni ő Felségétől jovallani újból is bátor vagyok. De vannak még sérelmek sokak; — ilyen az is: a’ Török háború’ bévégzése után a’ Királyi sasok’felállításával több faluk’ havassal elfoglaltattak, a' Regimentnek általadattak; — ’s noha ő Felsége 1813-ban kiítilte: mégis viszsza nem adattak. Úgyszintén óhajtóm azt is, hogy a’ közelebbi Ország-Gyűlést eloszlató Királyi Leírás, ’s abból folyt sérelmek ő Felségének felfedeztetvén: kérjünk biztosítást, hogy az többé történni nem fog; mely jovallatom ha ily formán el nem fogadtatnék, és a’ sérelmek csak summáson emlittetnének a’ felírásban: abban az esetben jussomat hagyom fen, hogy annak idejében mindenekről , t. i. a’ sérelmekről, melyek Hazánkat óly nagy mértékben nyomják—, mind pedig különösen az 1831-béli, az Ország-Gyűlését eloszlató Királyi Leírat’ következéseben történt ebből folyt nevezetes sérelmekről egy alázatos Felírást küldhessünk ő Felsége eleibe. G. Teleki Domokos (Küküllő Vgye.) Úgy ítilem, Nagy Méltóságú Elnök Úr, Tek. RR. ! hogy a’ szőnyegen lévő tárgy körüli tanácskozásban sok üdőt nyernénk, ha azt — egymástól külön ágozott három pontjai szerént — vonnók tanácskozás alá; tanácskoznunk kell ugyanis vélekedésem szerént 1-szer a' Dictaturára kiadott Leopoldi Kötéslevélről; 2-szor a’ megkészitendő homagiale Instrumentumról ; 5-szor a’ Comitiva Repraesentatioról. — Rátör vagyok Excellentiadat kérni, hogy a’ fenforgo tárgyat ezen három külön pontok szerént méltoztat tanácskozás alá bocsátani. Elnök. Azzal a’ rendel kívánja mind a’ három tárgyra nézve tétetni a' vitatást, melyei már egy Szónok magát kifejtette. Véér Farkas (B. Szolnok Ugye.) Hogy a’ kérdések külön tétessenek fel, annyival is inkább szükségesnek tartja, mivel sok nevezetes elhatározandó kérdések lévén: a’ Status quaestionis oly bonyolodásba jő , hogy abból kiszabadúlni bajos lészen, amint máskor is történt, ’s igy sok üdőt vesztenek az által a’ Rendek. Elnök. Senkit sem akar megszorítani vélekedése eléadásában, kiki amint akar, úgy adja azt elé. Balla Mihály (K. T. Bíró). Három tárgy lévén, a’ melyről szollani kell : úgy véli, hogy ha a’ beszéllők csak egy tárgyról szollanak , akkor könnyebben el lehet határozni a’ dolgot; különben a’ kérdések egybebonyolódnának.
