Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 3 ;

zonyossan raa-át a' Nemzetiséget is a lehetsógig előmozdítom a Törvényhozó Testnek, valarnnt e-y részről Nemzeti jussaihoz, és hatalmához tartozik, úgy más részről legszorussabb Tisztében, és kötelességben áll: nem Játszik az Országos KibüldÖttségnek azon vélekedése* mellynél fogva a’ Törvényben az ujj népesedésnek Hazai, vagy Külföldisége felől említtést tenni tartózkodik, elfogadhatónak lenni: mert ugyan is az i7*3-ki toó-ik Törvény ágozat a’ Külföldről ezen Országba leendő telepedéseket csak azon okból engedte fnecr akkort mivel a’ nem igen sokkal előbb számos évekig tartott Török harczolások, és véres pusztulások által az Országbéli népesedés nagyon megfogyva lévén, ezen fogyatkozásnak ki pótlására elkerülhetetlen volt a’ Külföldről beédesgetett népség, de már egy

századon túl a’ Hazában is, és kivált annak némelly részeiben annyira megszaporodott a’ lakosoknak száma, hogy nem szorulván többet a’ Külföldre, «‘a’ Hazai Polgárokból is lefentartása és terjesztése kedvéért mindenek előtt született Magyarok alkalmaztattassanak, ’s a' hol egészen Magyarokat találni nem lehetne, a' Magyarok közé vegyíttendő más nyelvet bészéllo Homiiak is béfogadtassanak úgy azomban: hogy az újj népesedésnek nagyobb része Magyar lévén, a’ többi újj lakosokat is a’ magok nyelvekre, és szokásaikra vezessék, és szoktassák, ’s azoknak azonnal mind Lelki Pásztor, mind Mester is Magyar nyelvet értő, és beszéllő ember adassék , és rendeltessék, a’ midőn pedig a’ Helytartó Tanács utján lett Köz kihirdetés után is, elegendő számú Magyarokat találni nem lehet, a’ Vármegyének erről adott Bizonyság levele mellet a’ Helytartó Tanács különössen engedelmet adjon, hogy a’ népesítteni akaró más idegeneket is telepíthessen.

A javallott 2-ik, 3-ik, e's 4 ik Törvényekre semmi észrevétel.

QUOAD A R T I C U L U M V.

De meliore Agrorum , et Pratorum usuatione.

Hogy a' mezzei gazdaság’s nagyobb előmenetelére szolgáljon az, ha minden Birtokos a' maga tulajdon rétjeit, és földjeit önnön tetszése szerént szabadon, és megszoríttás nélkül mívelheti; kétséget nem szenved : de ha viszont a’ Köz Birtokosságokban a’ Földes, és Birtokos Urak között fenálló költsönös függéseket tekéntjük, kivált ha a’ marha tenyésztést oily öszveszorúlt határokban, mellyekben a’ rétek a’Törvény által megengedett idő szakaszokban, úgy a’ parlagok is elkerülhetetlenül szükségesek a’ marha legeltetonek használására, méltó figyelembe vesszük; nem lehet némelly olly megszoríttó rendszabásokat nem tenni, mellyeknél fogva mind a’ rétek, mind a’ parlagok, és tarlós mezzők annak idejében a’ magányos önkényes használás alúl ki ne vetessenek : és azért ha csak a’ marha tenyésztésnek mint a’ mezzei gazdaság szinte eggy főbb ágának azon határban egyszerre, és egésszen végét szakasztani nem akarják az illető Birtokosok, a’ minden kivétel, és bizonyos rendszabások nélkül való szabad használását a’ földeknek, és reteknek a Köz-Birtokosságokban Törvény által megállapíttani talán a' Hazára nézve némellykor több káros következéseket hozhatna; mint hasznot: minthogy olly terméketlen határokban, hol a’ mesterséges szülességnek termesztésére csak nagy szorgalommal elkészített, és gyakran bőven trágyázott föld lehet alkalmatos , és a' hol az illyképp elkészített föld kevés lévén, u Gazda soha annyi szülességet nem termeszthet, melly azon számú marhának táplálására és nevelésére szükséges, mennyi a'Jegelőkön szabadon tenyésztett, kérdésen ív i v fi 1 sokkal kevessebb marha is fog a’ mezzei Gazdák által köz emésztés alá neveltetni mint előbb, a míg a' rétek eggy részben, 's a' parlagok más részben a' legeltelönek pótolására igen hasznos eszközül, és pótólékúl szolgáltak.

Továbbá magok a’ Birtokosok között is nem kevés Ízetlenségeknek ád ez okot, minthogy megtörténhetik az: hogy egy határnak több fordulatjai közül az egyikben némelly Köz Birtokos Társ nevezetes földjeit bevetvén akkor, a' midőn a’ többi Köz-Birtokosoknak földjeik körülötte közlegelőül szolgálnak, azokat magános hasznára alkalmaztatja : de a többi fordulatokban még némelly legeltetés alá engedett földjei maradván azoknak orvé alatt szinte a maga marháit is a' többi Köz-Birtokosok parlagjain legelteti: ’s mivel proportio a’ helységbe nincs, és így azt, ha jár e a’ Szabad földjeinek kiterjedéséhez hé-