Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

(

CG )

l-ször. Az Országos Kirendetlség ezen javallott Czikkelyben a' köz birtokossági ha*

5zonvételek aránnyát tárgyozó perekből egészen kizárja a’ törvényes idd múlásnak just adó hatalmát, és ezen haszonvételeket a’ vérségi közös javakhoz hasonlítván egyenessen a/l rendeli: hogy mind az, a' mit egyik, vágy másik Birtokos a'közös haszonvételekből el- v foglalt, tóle még 32 esztendő múlva is elvétetvén, köz osztály alá tartuzzék : Minthogy azonban Törvénnyeink világos határozása véget nem érő perlekedések meggátolása miatt még oda is kiterjesztették az idő múlásnak törvényes erejét: hogy midőn valaki Szomszédjának, vagy másnak akárkinek birtokát, sőtt egész határát, mellyhez talán soha semmi jussa nem volt, erőszakkal elfoglalja, és foglalását 52 esstendeig háborgatás nélkül valósággal bírja, minden gyökeres jus, és igazság nélkül csupán az idő múlásnak e 1 tol - tével is sikeressen védelmezhesse birtokát, nem lehet valóban semmi helyes, és törvényes okot felhozni, melly az idő múlás erejének a' közös haszonvételek elfoglására leendő kiterjedését gátolhatná, annyival is inkább , minthogy azokhoz magának a’ foglalónak is egy részben kétségtelen jussa volt. — Igaz ugyan, hogy a’ vérség közös jussaiban Törvénnyeink sem adnak helyet az elidősittésnek , mert a’ vérség kötelét, ’s az ebből eredő köjtsönös bizodalmát, és szeretetet nem akarták Őseink eggy olly Törvénynek megszoríttó rendelése alá vetni, mellyet a’ természetes igazsággal is ellenkezőleg csak a' Polgári Társaság köz boldogság tett vala szükségessé, de más részről igaz csak ugyan az is : hogy a' köz Birtokosság nem mindenkor vérségi közös jussokon alapúi, mert gyakran vételek, cserék, és végrendelések, sőtt gyakran az első megszállás, és foglalás is ollyan Nemzetségeket tevének valamelly határnak Birtokosivá, mellyek egymással Iegkissebb Atyafiságos öszveköttetésben nincsennek, ezekre nézve tehát megszűnnek a' Törvény kivitelének okai, mellyek csak ó vérségi jussok sérthetetlen Szentségét kívánták kérnélleni: Továbbá sok foglalás akkor, midőn legelsőben történtt, még csak távolról sem sértette meg érezhetőleg a’ többi Köz Birtokosnak jussait, mert a’ miveletlen földnek, az erdőnek, vagy köz legelőül szólgáló gyeppeknek olly terjedett vala mennyisége, hogy a’ foglalás után is több maradott köz használás alá, mint a' minek a’ Birtokosok hasznát venni képesek valának , ugyan azért az efféle foglalásokat is nem csak nem gátolták, hanem önkényes elnézésök által mind egy helyben hagyták azok, kiknek azt megakadályozni kéttségtelen jussok lett volna, — magát a’ köz jót tekintve pedig nem bárt, sőtt hasznot esz- ► közlő némelly foglaló, mert a puszta vadont kiragadván hajdani miveletlen állapotából, szorgalma által nevelte a’ Nemzeti köz iparkodásnak gyümölcseit , ha tehát a’ törvénynek javallott rendelése szerint minden foglalások köz osztály alá lennének tartozandók, büutetve volna azon iparkodó gondos földmivelő, ki az első mivelésnek költségeit bizonytalan reményekért koczkáztatva nevelte Hazánknak köz kincsét, s annak egyenes kárával a' vigyásztalan henyélőnek maradéki gyarapodnának; rosszabb volna sorsa minden köz birtokosnak, mint akarmelly idegené, kinek az idő múlás jussát egyenessen megengedik törvényeink; — felbomlanának a' százados osztályok, cserék, és eladások, melly éknél a’hajdani foglalások valóságos kétségtelen birtok gyanánt vétettek tekintetbe, ezen felbomlások pedig a' legterhessebb perlekedéseket szülhetnék; — egy szóval a' fekvő birtoknak a’ vagyonbéli köz bátorsággal öszve szőtt állandósága számos ingadazó változásoknak lenne kitéve. Szükséges tehát a’ hozandó törvényt úgy módosíttani , hogy a' törvényes idő múlásnak Just adó hatalma, minden köz birtokosságbéli haszonvételekre kiterjedjen, — azt is javalja

a-szor. Az Országos Kirendeltség: hogy a’ közös haszonvételeknek arány szerint leendő felosztásánál csak a’ valóságos régi Jobbágy ülések’ mennyisége szolgáljon sinor mértékül . de ezen javallat sem leend áltáljában elfogadható. — Mert ha a’ Jobbágy ülések alatt csak azok értetődnek, mellyek az Urbárium béhozásakor már meglévőn, a’ régi Urbárium ban is benn foglaltatnak, gyakran megtörténhetik az: hogy ollyan Földes Ur, kinek Nemzetsége hajdan csak Zselléreket bírván, a’ régi Urbáriumban feljegyzett Jobbágy ülésekből semminek Ura nem volt, és pedig azért nem volt, mert egy csak szóval végzett; de írásban nem foglalt régiebb osztályban, mellyet előmutatni, vagy bébizonyittaui nem képes néki a’ földel biró Jobbágyok hellyetl csak Zsellérek jutottak, a’közös haszonvételek felosztásakor vagy éppen semmit, vagy Nemesi telkéhez mérve csak igen csekély részt fognyerni, holott az egész határnak legnagyobb részét bírja, és már most számos Jobbágyai vágynak, mert nagy kiterjedésű major földjeiből uj Jobbágy üléseket alkotván, a‘ hajlani Zselléreket telekes Jobbágyokká tette, s ez által az köz adó fundusát is gyarapította, sok szegény köz népnek pedig bizonyos élelmet adott. Ha ellenben a’ régi Jobbág} ülé-