Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( «1 ) 6-or. A' nehezebb kifejtesd gyökeres jussokat tárgyozó ügyeknél, s általiéban mind azoknál, mellyek az Országos Kirendelttség ezen munkájának i-só Szakasszában a' 4-ik 5-ik 6-iU 7-ik, és 8ik §-usokban eló nem számláltatnak, vagy az ott elb számláltak, hoz nem hasonlók, a kifogások előadására szolgáló beírásoknak számát meglehetne Törvény által határozni olly móddal: hogy mind a’ szám, mind a' béiktatásra szolgáló idó halladék két annyira tétessék, mint a' mennyi az említett rövidebb folyamaid Perekre nézve határoztatott. De már ezen Pereknek felette fontos, és gyakran bó tartalmú érdemét sem bizonyos számú béirásokra, sem általános Törvény által szorossan kiszabott ideire határozni nem lehet, mert az öszve szőtt jussoknak nehezebb védelme gyakran igen számos, és pedig régiebb Ok-Leveleket kíván, mellyekuek megszerzése néha felette nagy időbe kerül. — Ne hogy azonban az iliyen Perek is sok Perlekedőknek nyomorúságára majd nem örökössel; legyenek, az első szakasznak a-ik, és 3-ik jussait ezekre is ki lehetne terjeszteni, ’s egyenessen azt határozni: hogy ha valamellyik Fél az Ellenfélnek] béirására két Terminus, és két Törvény szünet alatt éppen semmi újat nem felel , a' másik Fél a’ bemondattak szerint hozandó ítélet által vethessen véget ügyének, ezen reudelés által az fog legalább meggátoltatni, a’ mi ez ideig igen számos példák szerint gyakran megtörtént: hogy tudniillik sok gyökeres jussokat tárgyazó Perekben, de másokban is tiz tizenöt Esztendőkig sem adnak elő az Alperesek egyebet, puszta megjelenéseik’ ismételésénél. Továbbá nem csekély hamarittására szolgálna ezen Pereknek az is: ha a' kifogás, beli kérdéseknek a’ határozott idohaladék lefolytával következő elitélése utána a’ Perben járó bíróság tekéntetbe vóvén a’ P’elperesi követelésnek a’ Per felrétele utána tüstént előadott alapját, és minden próbáit; a’ Per útját, és annak tulajdon nehézségeit az ellen próbák gyor3 megszerzésének akadályait, eggy szóval az ügynek minden körny ül állásait eggy bizonyos, ha bár eggy pár esztendőre terjedő határ időt szabna, melly alatt az Alperes minden védelmére szolgáló próba irományait, mentségeit, és okait előadni köteleztetnék, 's ezen meghatározott időn kívül, egy másik beírásban csak akkor volna jussa az Alperes Félnek újabb Ok-Leveleket felhozni, a’ midőn a’ Felperes maga válaszában ollyan uj Ok-Lev«let mutatna elő, melly az előbbi beírásnak alkalmával a’ Perhez csatolva nem volt, ezen határidőt pedig a’ Felperesnek megeggyezésén kívül a’ Bíróság maga is csak igen fontos okoknál fogva terjeszthetné későbbre , ’s ezen kiterjesztés is minden Pernél csupán csak egyszer történhetnék meg. Elháríttatnék ezen most említett mód által azon ellenvetés, melly igen alapos volna akkor, ha minden illy es hosszabb follyamatu Perekre bizonyos általános, és állandó sinor mérték, a’ beírásoknak egyforma száma, ’$ egy forma időhalladék volna határozva , mert itt a’ beírások számát, ’s az idő hosszabb vagy rövidebb voltát mindenkor a' Bíróság a’ Pernek környülállásaihoz szabva határozná meg, nem lehetne t’ehát az igazságot elölő hirtelenkedéstől tartani, a’ Perek folyamatsának bamarittása azonban még is eszközöltetnék, mert ha bár 3 esztendőre telnék is a’ Biró által kiszabott, és egyszer elhalasztott idő határ, még ez is felette kevés volna csak azon húsz, harmincs esztendőkhöz mérve, mellyek most egy iliyen Pernek tökélletes bévégzéséhez legalább megkívántainak. Ezek azok, mellyek szerint az Országos Kirendelttség munkájának t-so, és második Szakaszát változtatva módasíttani szükséges, a’ mi pedig az i-so Szakasznak i6-ik, és 17 ik §-ussaiban az Ügyészek rendelésének módjáról, úgy szinte a’ s-ik Szakasznak ay-ik, *8, és zg-ik jussaiban a’ több Alpereseknek öszves, vagy különös védelméről mondatnak, helyessek, és igazságossak, ezek tehát általlában valamint szinte a többi §-usok is a’ mennyire a’ fellyebb irtt módosittások által változtatást nem szenvednek, elfogadhatók. A' 3-ik Szakaszra. Az Országos Kirendelttség munkájának 3-ik Szakasza, mellynek í-ső Czimje a’Perbe avatkozás kérdéséről, második Czimje pedig a szavatosság, vagy Perbéli kezesség kérdéséről szóll minden változtatás nélkül helyben hagyható. A' \-ik Szakaszra. A’ 4-ik Szakasznak l-so Czimje a’folytató , és emlékeztető idézésekről a-ik Czimje az Irományok’ Hit alatti felfedezésének, és az eredeti Levelek közlésének módjáról 3-ik Czimje a’ Per folyamatja alatt történni szokott Törvényes lépesekről hasznos, és igazságos Intézetet foglalnak magokban, ezen egész Szakasz tehat elfogadható. Az 5-ik Szakaszra. Az 5-ik Szakasznak t-so Czimje a Perbeli költségeknek, es idő közhéli haszonvételeknek megtéríttésérol helyes, és Törvényes leven, helyben hagyható. A 2-ik Czim a' Köz megbízásról, vagy is köz Birak választásáról sok czelaranyos, és elfogadható rendszabásokat javai, azt azomban szükséges leend ezen Szakaszhoz a hozandó Törvényben toldalékul megjegyezni: hogy a’ köz Birónah választása a Pernek ellő
