Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( 57 ) keinek A' Jászok, es Fiunok. a A' lo-ik Czikkely: a' Jászok elrendelését tárgyozza, melly llajdu es Szepesi Városok Ítélő Székeiről. , és Kunok, a' Hajdú, és Szepesi Városok’ ítélő Széeránt semmi észrevétel magát elő nem adja. A' Bírói Parancsolatok. A’ ii-ik Czikkelyben minden Bírói parancsolatok, mellyel; a’ panaszolkodóknak puszta előadására, az Ország rendes Bírái, \s azok ítélő mesterei által kiadattak (az ítéletet megujjító, 's végre hajtő parancsolaton kívül) általlában eltöröltetnek. __ Nem tétetik itten szó azon parancsolatokról, mellyek által a’Fő Méltóságú Magyar Udvari Cancellaria nem ugyan puszta előadásra, hanem a’ dolognak bővebb megvisgálása után is az igazság kiszolgáltatását részszerint hátrálta, részszerint megzavarta gyakorta olly annyira: hogy e’ részben több Ország Gyűlések alatt, de különössen 18^5/7-ik esztendőben a’ Haza Rendjei méltó sérelmüket orvoslás végett O Felségének különössen felterjesztették; __ ne hogy továbbá is ujjabb törvénytelen parancsolatok gátolják Törvénykezésünknek rendes folyamotját, szükséges leend az ezen érdemben már felterjesztett Országos sérelemnek végsó megszüntetését ujjabb felírás mellett ezen Ország Gyűléséről ismételve kérni. __ Többnyire a’ javallott Törvény Czikkelly elfogadható olly megjegzéssel : hogy mivel a Nemes emberek ellen szükséges vallató parancsolatok a’ Törvénykezésnek haliadását nem csak nem gátolják, sőtt inkább siettetik, ’s azon kivűl is általok senkinek igazságos jussai csorbulást nem szenvednek; a’ felek könnyebbsége végett ezeknek kiadhatása eddigi mód szerint az Ország rendes Biráinok, ’s azok itélo Mestereinek kezénél meghagyattasséü. Az ügyészekről. A' la-ik Czikkely az ügyészekről általlában elfogadható. Mivel pedig köz tapasztalás szerint némelly Ügyésznek telhetetlenségét a’ szegény és törvényben járatlan perlekedő csak alig képes kielégítteni, máshol ellenben a’ perlekedőnek fösvénysége az Ügyésztől fárodozásainak megérdemlett jutalmát is megvonja; hogy e’ részben minden viszálkodások és csalatások elkerűltessenek ; Törvénybe kell iktatni azt is: hogy az első Biróság a’ pernek elintézésekor mind a’ két fél Ügyésszének illendő jutalmát a’ munka mennyiségéhez képest Bíróiképpen határozza meg. — Gyakorlottak ezt némelly Ítélő Székeink már ennek előtte is, ’s elhárították általa mind az Ügyészeknek, mind az feleknek károsodásait. — A’ hol azomban rendes fizetéssel biró Ügyész dolgozik a’ Perben , ott ezen jutalom meghatározása csak akkor leend szükséges, midőn a’ vesztő fél ellen felének minden perbéli költségeit megtérítteni köteles. A' Törvény Szünetekről. A’ 13 ik Czikkely; a’ Törvény szünetekről minden észrevétel nélkül helyben hagyható. A' Bírói Taxákról. A’ 13-ik Czikkely: a’ Birói Taxákat határozza meg. Ezen Czikkely erant csak az jegyeztetik meg: bogy a’ Szolga Bírák, és Al-Ispányok Ítélő hatalmának megtartásával mind azon perektől, mellyek ezek előtt tétetnek folyamotba; az eddigi mod szerint okét fogja ezután is a’ Birói Sportula illetni, mellynek mennyisege a javallott Czikkely szerint határoztathatik meg. — A’ mi azomban a Birságiumokat illeti, mivel ezeket Hazank Törvénnyel' nem egyedül azért rendelték : hogy a sereimet orvosló Felperesek gyaiapodjanak általok, hanem leginkább azért: hogy a’ megmarasztott Al-peresek a fizetés által büntetve legyenek; — 's ugyan ezen okból a birságiumoknak nagy része eddig is nem a’ perlekedótt, hanem az itéló Bírót illette; — mivel továbbá az Ítélő Biró fáradságának törvényes dijját a’ Birói sportulában amúgy is megkapja, és valóban semmi helyes ok nincsen, mellyért néki a’ birságialis perektől sokkal bővebb jutalmat kellene kapni, mint más Polgári perektől, mellynek megvisgálása, és elintézése gyakran még több munkába kerül, hogy eggy részről azon Czéb, mellyel Törvennyeink a birságiumok nrugl5
