Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832
/ possit, qua mediante Pascui, licet quantumcumque exigui, medietas pro Dominio remanere debeat— Eleget tesz ugyan is az igazságnak, ha tsekéiy legelőjének felét általengedi Jobbágyának a’ F'öldes Úr, a ki a’ i-ae 40. szerint Telkét is elveheti, ’s a' ki hajdan az 15c)5-dik 5. 6. Czikkely szerint Jobbágyait Zsellérekké is tehette. — A* 4-dik pontra, eggyenlő szolgálatot, ’s adózást vévén az Ország minden részeiben a' földes Úr Jobbágyaitól, nem látszik igazságosnak, hogy azoknak egy helyen több haszonvétel engedtessen, mint másutt; ugyan azért, mivel eddig sokkal nagyobb része «V Jobbágyságnak el lehetett fajzás nélkül , s ezen bijánosság azoknak serami más haszonvétellel nem pótoltatott ki, illő, hogy e’ részben is egyenlőkké tétessenek, ’s egyiknek se légyen semmi némü erdőbeli haszna; annyival inkább, mivel ezen engedelemnek az Urbariom előtt semmi Törvényekben nyoma nintsen; — hanem a’ helyett más bizonyosabb 's közönségesebb kedvezésben részeltessenek , mellyeknek mindenik egyaránt érezhesse hasznát, — a’ mint alább elől fog adatni.— Ezen pont helyett tehát azt lehetne tenni, hogy: — A' hol a’ legelőt, akár egészlen, akár csak egy részben, Erdőben kell kiadni, hogy ez által az Erdőtenyésztés akadályt ne szenvedjen, mindenkor úgy kell a’ felsőbbség befolyásával kiszabni a’ vágásokat, hogy azok a’ szükséges ideig a’ Legelőtől mentek lehessenek; hanem a- helyett a’ még fenálló, vagy már a’ Tilalom alól felszabadult Erdő szolgáljon a’ Jobbágyság Legelőjéül. — Egyébaránt mind a’ fa, mind a’Makk, mind más akár minémü Termése s Haszonvétele az Erdőnek, egyedül és mást kizárólag a’ Földes Urat illeti. — Az 5-dik pontra: A’ Mészárszék állításra, vagy hús árúlásra a' Jobbágyságnak engedelmet adni bizonyos feltételek alatt sem tanátsos ; mert ez által mind magok között számtalan versengésnek nyitatikrés, mindenik vagy maga, vagy más által a’ maga Marháját, gyakran dögöt is kívánna kiárulni; mind pedig a’ földes Urasággal, ha ez is méretni akarna, — ’s Jobbágyát eltiltaná, visszálkodásba jöhetnek; — de a' köz Birtokosságban képzelhetetlen ZavaroKra adna alkalmatosságot, mellyeket a’ köz Birtokosok magok között is, a'hol közös Mészárszék nints, tapasztalnak. — Azonban a’ Jobbágyságnak ebből épen semmi haszna sem lenne. — Tapasztalás szerint a’ Falusiak többnyire magok Juhaik, Ürüik, 's disznaik húsával élnek, ritkán veszik hasznát a’ Mészárszéknek; a’ hol pedig erre szükség vagyon, a' Felsőbbség az iránt sikeres Rendeléseket tenni köteles. — Ugyan azért ezen pont, valamint a' 2-dik is egészlen kimaradhat; — valamint — A 6-dik pont is, mert minekutánna előadattak a' Parasztság Jussai, szükségtelen azokat előlszámlálni, a’ mikhez Jussok nincs; 's ha valamit különös Egyesség vagy éppen .Kiváltság mellett bírnak, természetesen nem lehet attól megfosztani, hasonló esetekre szabott törvényes út elmellőzésével. A 4-dik Czikkelyre nézve: Az 1 -só pontban erdeklett esztendei 1 forint liázbér, vagy úgy nevezett füst-pénz, —— a mint mar a 3-dik Czikkely 2-dik pontjában megjegyeztetett, — a’ Kortsmáltatásbeli Engedelem helyett, elengedtethetik, annyival inkább, mivel az adófizetőknek a* kész pénzbeli fizetés mindég terhes lévén, ’s ezen 1 forintnak meglehet, hogy mindjárt a' Törvény után, ezüstben kelletvén fizettetni, az Adófizetők ez últal bizonyosabban többet nyernek, es mindnyájan fogjak hasznát erezni ; — a földes Uraság pedig kevesebbet veszt, minthogy azt esztendőnként két versben , es akkor is csak papiros pénzben veszi, — A 2-dik pontra : A kilentzed csak i55 i-ben rendeltetett vétetni még pedig olly keményen a 6-dik Törvény áltál, hogy a Birtokosnak elengedni — elfoglalás büntetése alatt szabad ne lehessen — az az oka adattatván ezen kemény Rendelésnek, hogy ,,a" Királyi Ld\ar ditsóssege az allal nevekedhessek, s a Birtokosok szolgálatokat annál hívebben tellyesithessek. A g-ednek szedese tehat mindennemű Termésekből Törvény által rendeltetin. ugyan : mindazaltal, mivel azon Törvényeknek okaik megszűnvén — mert mai időben sem az Ldvar dicsossegenek nevekedesére, sem a’ Birtokosok kötelességük tellyesítésére a* kilentzed nem egészlen szükséges, — azoknak kötelező erejek sem maradhatott meg, annyival hevesbe, hogy minden Birtokos sajátjavai szabadon rendelkezhetvén, a’ 2-ae 12-ik Czikkely g-dik pontja szerint, kivaltsagbeli és törvényes Jussairól is lemondhatna ; ’s az 1723-dik 61-dik Törveny-Czikkely engedelme mellett, Jobbágyaival és taksássaival szabadon lephetne Egyessegre ; tanácsosabbnak látszanék mindazon aggodalmaknak, hogy micsoda földekből? miilyen rermesekból ? hányadán? Mikor? vagy melly ideig? 's mi módon vétessék a g-ed, megszüntetése, mind pedig ezen többféle külömböztetésekből eredni szokott panaszoknak tökélletes elfojtása végett, ezen adózást, melly a’ földmivelésbeli szorgaomnak a köz Legelőn kívül — legnagyobb ellensége, más mind ezen aggodalmakat megszüntető, s e részbeli haszonvételét a' földes Uraságnak egészlen kipótolható intézettel váltani fel olly formán, hogy minden Jobbágy-Telek illetőség |-ad résszel kevesebb egyen; minthogy a háromszori szántás, trágyázás, elvetett mag, aratás, és behordú§ * 8
