Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832
*» o A' 4 - cl i k pont, az í-só Czikkely 7-dik és g*dik pontjai által, égés szén ki lévén merítve innen kimaradhatna;— hasonlóképen. Az 5-ik pont is. A' 7-dik pontban szükségesnek látszik hozzáadni, hogy minden ollyas Cserék, a' Törvényszék jóváhagyásával történjenek, hogy mind a* két fél annál bizonyosabban megnyugtattasson ; ’s köztudomanyra jővén a’ Rováslás, ’s egyéb öszveirások ahoz képest igazgassanak. — A’ 8-dik pontban, mind az Egyenlőbbség tekintetéből, mind a’ külömböző mennviség miatt támacható panaszok elmellőzése végett szükséges meghatározni a’ Zséllerek belső Telkeik mekkoraságát, ezen Küldöttség vélekedése szerint 5o □ ölbe, mellytől a’ Zsellér! szolgálat járna; a' kiknek belső Telkeik most kisebbek, pótlást nem kívánhatnak; azon felül pedis;- a többit különös Egyesség mellett használhatják Földes Uraiktól, a’ kik azt a’ jobbágy Telkekre nézve meghatározott kibetsülfetés útján magok Majorságává is fordíthatják;— annyival inkább szükséges ezen Egyességet meghatározni, hogy a'szabad adás-yevés ezekre nézve is kiterjed;—külső illetőségeiket pedig csak különös Egyesség mellett használhatnák Földes Uraiktól, mellyekre nézve a’ szabad adás-vevés nem illeti őket.— Jegyzés: £0 □ öltől 18 Napot szolgálni soknak látszik, mivel a’ J#obbágy 9 kilós Földtől dolgozik annyit; de eddig is azért hagyattak el annyi Jobbágy-Telkek, hogy a' Zsellérek állapotjok szembetűnő, 's a’ Jobbágyságnak tetemes kárával kedvezőbb. — Megfordítva a’Jobbágy-Telkek gyarapodása reménylhető. — A’ 3-d:k Czikkelyre nézte; Az í-ső pontban, világosan szükséges meghatározni, mit kellessék éiteni, a’ ,, tacitus Consensus“ — „ legitime investita summa “ és ,,desumptio super-Jiciei“ szavak alat:, — Tacitus Consensus csak akkor vetethetik, midőn azon bizonyos ortvóny hasznából, akár kész pénzül akár termésül, akár munkául részt vesz az Uraság; — legitime investita Summa valamelly Ortványban csak a’ lehet, melly egyenesen az Uraságnak írásbeli engedelmével fektetik arra ; — desumptio superficiei akkor tudathatik bé az Ortvány Arába, midőn p. o. a’ kiirtott fát maga hasznára fordította az irtó, és midőn az Ortvány termésének több hasznát vette esztendőnként, mint az ortásra tett költség ’s munka ára annak behozhatott volna. — Mind ezeknek tehát számba kell vétetni, minden Ortványra nézve, ikár magától, a’ ki azt ortotta, akár attól, a’ ki azt kész pénzen vette, váltassék az vissza, minden esetben a’ Törvényszék jóváhagyásával. — Egyébaránt, mivel mennél több külömböztetések tétetnek fel, annál több kérdésekre s pörökre, tjiellyeknek kevesebbítése egyik fő Czélja ezen Munkának — szolgáltathatnak okot; — tanátsosabb lenne az Ortványokat korokra nézve megkülömböztetni, olly formán, hogy 1807-dik Esztendő ólta semmi Ortvány sem kap fizetést, hanem ha a' Földes Ur világos engedelme mellett tétetett; — 's ezen^esetben, ha az engedelemkor a’ munka ára nem határoztatott meg, a’ javallat szerint betsültessék meg. — Az azelőtt tétetett Ortványok pedig noha 1 o Esztendő alatt mindenik behozza a’ reá tett munka árát—mindazonáltal , mivel azoknak terméseikben az Uraságok is részesültek, által jóban holdjától 1 forint p. p. Beszállójától pedig 3o xral váltathassanak meg.— Jövendőre nézve a’ javallat állván. A’ 2-dik pontra. Az előre botsájtott szempontokból, a’ Parasztságot a’ kortsmáltatásban, 's égetett Italok készítésében, következésképen ollyas földes Úri Jussokban részeltetni, melíyek a’ Nemesség által is csak különös kiváltságok mellett gyakoroltathatnak, semmi tekintetben czélerányosnak nem látzik. — Fő czélja ezen munkálkodásnak az adózó Nép sorsának könnyítése, ’s a’ mennyire lehet javítása s haszonvételeinek és terheinek zeknék eszközlésében is szoros zsinórmértékül szabta ki a Nagy ’s káraik nélkül ify töregyenlőbbítése; de mind ez Méltóságú Országos Küldöttség, hogy mások Jussaiknak sérelmei ténjenek. Ezen pontbeli Engedelem, a' földesúri Jus tetemes csonkítása nélkül nem gyakoroltathatik, sőt hogy költsönös bizodalmatlanságot tenyésztő számtalan versengéseknek nyit rést, az szembetűnő ’s tagadhatatlan ; ellenben hogy általa az adózó Nép sorsa könnyebbítethetnék s javítathatnék, már csak annyiból is kétséges, sőt képtelen, hogy annak gyakorlását a’ Nagy Méltóságú Országos Küldöttségnek ezen Munka 10-dik lápján megállapított bölts, és szent Talpokához képest: Justitiae omnimode consonum videtur, ut in Provinciis aut Districtibus eadem Lege gubernatis, omnis quoque correlatio Subditorum erga Terrestres Dominos eadem ubique obtineat.“ — nem csak egész Országra, hanem egy Megyére, sőt egy legkisebb Helységre nézve is, egyenlővé tenni éppen lehetetlen. i55o-dik Esztendő körül, nem voltak a’ Földes Uraknak Fogadóik, sem különös Kortsmáik, hanem Boraikat Jobbágyaik által árúitatták ; melly alkalmatlanság néminémü pótlásául az az nek 5 Holnapi kortsmáltatása lévén, minden ház csak i nap kortsmáltathatott. — Ez engedelem is az i655 : 3i-dik Czikkely által csak azon Helységekre szórhatván, a’ hók szokásban volt, ’s ott is csupán a’ borra nóeve, természetesen következik, hogy azon füvesebb részei« f rbariumi Tárgy. *
