Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832

10

apró Adózások i514-ben a’ 14-ik s következő Czikkelyekben akkor vettettek a* Parasztságra — jóllehet azon Törvényben éleg őszinteséggel nyilván meggyóxxatott, hogy nélkülök a’ Nemesse0- nem sokat ér — mint egy büntetés gyanánt, midőn a’ Kurutz lázzadás által örökös Jobbágyságra kárhoztattatni méltóknak találtattak ; — melly nagyobb büntetés alól már réo-en mindjárt x538-ikban a'3x-dik Czikkely által felmentetve lévén, ezen kisebbekben is több mint 3oo esztendő ólta már eleget bűnhődtek — az írásnak szent szavaihoz képest is, mellek szerint az Atyáknak álnokságok csak a' fiákban, ’s azoknak fiaiban látogattatik még; az irgalmasság pedig ezer iziglen íiiterjed.—

A’ 6-dik pontra: Hány napi szolgálattal tartozzék a’ Jobbágy? a’ 2-dik Czikkely í-ső pontjára tett Előterjesztés szerint, az illetőség kila száma határozza meg. — Ezen szolgálattétel módja iránt pedig nem igen látszatván lehetőnek , hogy télben 2 órányi meszszeségről, a’ munka helyén lehessen a’Jobbágy, — altaljában azt a’ zsinórmértéket lehetne elfogadni, hogy a’ Jobbágy télben napkölte előtt 1 órával indúljon ki hazúról, délben mivel kézből étet, ’s addig nem is olly huzamos munkát tett, x óráig pihentessen, ’s nyugotig dolgozzék, — a’ többi Hónapokban 2 órái; Junius és Julius hónapokban pedig— midőn hajnal hasadtakor áll munkába , ’s a’ rekkenő meleg dél tájon leglankasztóbb, 4 órái étetés és pihenés engedtessék.—A’távolabb helyeken való munkáltatás esetére pedig szükséges lenne szinte áltáljában meghatározni, hogy a'jövet-menet minden mértföldre télben 5, nyárban pedig 3 órába tudassák. Egyébaránt azon szavak: ,,/Vec auersionales Labores desiderare“ bizvást kimaradhatnának ezen Javallatból, merta’ tapasztalás bizonyítja, hogy a’hol egy Telkes Jobbágynak bizonyos helyen 2 kilás föld ugarlása, forgatása, és bevetése 3 napi marhás munka fejébe ki jeleltetik, ott midőn magának alkalmatosabb , szaporábban, örömestebben és jobban megteszi kötelességét, mintha a’Földes Uraság részérőlakkor hajtatnék azon munkára, midőn más fuvar, vagy egyéb módon azon napon magának sokkal több hasznot szerezhetne. Hanemha tehát az Aversionalis Labor ezen Javallatba más értelemben vétetnék, — azt meg lehetne engedni, úgy azomban, hogy a’ Jobbágy arra semmi esetben ne kínszerítethessék; hanem ha csupán a’ föld mennyisége, és annak bemivelésére szükséges napszám iránt megegyezni nem tudna, a’ Törvényszék által határoztassék el.—

A’ háti-amaradt Napaszámok iránt eddig az tartatott rendelve lenni, — a' minek azomban sem az Urbariomban , sem az azt végrehajtó Tisztviselők Utasításokban semmi nyoma sem találtatik — hogy azok a’ következő esztendőkben dolgoztassanak le ; — de ez minden esetben a’ Jobbágyságot szerfelett terhelő Rendelés lett volna, és káros szokás ■volt; mert akár a' Jobbágy részéről, vagy tehetetlensége, vagy restsége s nyakassága miatt napról napra halasztgattatott napszámának ledolgozása; akár a’ földes Uraság részéről— nem tudván azt hova fordítani — nem sürgettetett, egy Esztendőben 104 nappal hátramaradván, már a’ másikban 208 napot tartoznék dolgozni, ’s az előbbi környűlállások mellett ekkor sem róván le azokat, 3-dik esztendőben annyira szaporodnak, hogy ha le kellene azokat nékie mind dolgozni, magának imádkozni való) ideje sem maradna annyi, mint másnak; — mert 3x6 napot kellene dolgoznia, pedig a’ fogadottakon kivül körül belől 70 Ünnepek lévén, csak 295 dolgozó nap van egy esztendőben, hát az időjárása hány napot nem tesz a' mezei munkára nézve ünneppé? Ezen nem egészlen czélerányos Szokás helyébe tehát a’ Nagy Méltóságú Országos Küldöttség jelen való Javallatába azt tette, hogy ha a’1 Jobbágy, főképen a’ sürgető Munka idejéxx, szolgálatját nem tellyesítené, annak költségére két annyi munkást fogadhasson az Uraság, de ebbe is az a' nehézség, hogy mikor? és miképpen vétethetik meg rajta a' fogadott munkás bére? — Legtanátsosabb lenne tehát e* részben azon természetes rend mellett maradni , hogy valamint a’ Földes Úrnak nem szabad a kiszabott számon felül Jobbágyát munkára kénszeríteni, — a mi azomban ha akármi esetben megtörténne, az Urbariom által megszabott áron minden esztendő végével kifizetni tartozzék; úgy a’ Jobbágynak sem lévén szabad méghatározott munkajavai hatramaradni , ha mindazonáltal az megtörténne, hasonlóan az Ürbariom által megszabott áron pótolja ki.

A 7-dik pontban világosan meg kellene határozni, nem csak a’ hosszú, hanem más fuvarokra nézve is, hogy 4 Marhára legfellyebb mennyi tereh számoltassák? p. o. őszi gabonából 12, tavasziból 18 kila, borból 12 akó, ölfából 1/2 öl, szénából 100 portio; és egyebekből ahoz képest, hogy egy 4 Marhás szekér terhe 10 mázsa körül légyen. — Azon felül mivel az Urbariomba, csak a száixtás, *s némelly más munkák rendeltetnek 4 Marhavai megtetetni, ’s e miatt leggyakortább szoktak Urbarialis panaszok származni, az Egyenlőbbség tekintetéből átaljában meg lehetne határozni, hogy csak 4 Marhás munka vetethetik 1 napszamba; mert az Uraságnak mindegy, ha 1 Marhával teszi is meg, csak jól tegye, — jól pedig a’ Jobbágy is könnyebben teszi meg 4 Marhával, mint kevesebbel, s arra hogy rosszul dolgozzék Törvény által felszabadítani nem lenne Czélerányos.

A 8-ik pont, a 3-dik Czikkely 4*dik Pontjára tett Észrevételek következésébeix egészlen elmaradhat.

A xo-dik pontra. A Mesteremberek Taxájok, — nem solita via Urbariali — melly több környülállások miatt hosszú szokott lenni ; — hanem a’ kérdés támadása után