Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által a' Kereskedési Tárgyban rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832

A' 7-dik 8-dik jTjT-ra , úgy szinte

A' 3-dik Articulusra „De Exsiccatione Paludum" a’Megyebeli Kiküldöttségnek semmi Észrevétele elő nem fordulván.

A 4-dik Articulusra „De Canalium effossione" oda vélekedik a’ Megyebeli Kiküldöttség, bogy a' kérdéses Csatornák kiásásában az adózó népen kívül béke idején a' Császári Királyi Hadi seregek is napi bérüknek az Ország Köz-Fundussából eSzközlendő javítása mellett alkalmaztassanak.

Az 5-dik Articulusra „De utilibus operibus per societates, vel privatos struendis" úgy szinte a’ 6-ra „De struendis contra exundationes Fluviorum aggeribus" nem hülömben a' 7-re „De abolendo penso rippaticol‘i a' Megyebeli Kiküldöttségnek semmi Észrevétele sem lévén.

A’ 8-dik Articulusnak „Deprovehenda maritima Navigatione1'' tartalmához hozzáadatni szükségesnek vélné : hogy a’ mennyiben a' közhír szerint a’ Fiumei kikötőhely (Roda) béiszapoiva lenne, annak kitisztítása az Ország Köz-Fundussából eszközöltessék.

A" 9-dik Articulusra nézve „De Teioniis" úgy szinte a' 10-dikre *,De reivecturariaé regulatione a’ Megyebeli Kiküldöttségnek semmi Észrevétele éló nem fordul.

A mennyiben pedig a' honni Kereskedési közösülésnek eggyik fő akadályául szolgálna az, hogy a’ Haza középpontjában Pest* '5 Buda Szabad Kir. Várasok állandó híd által egybeköttetve nem volnának, a’ kérdéses állandó hídnak hova előbbi elkészítetését a' Megyebeli Kiküldöttség elkerülhetetlenül szükségesnek vélné. Úgy szinte

Erdély a’ Magyar Korona Jussaihoz tartozván * *5 avval Nemzetünk nevezetes Kereskedést űzvén* azt az Anya - Országhoz Törvény által visszacsatoltatni, ‘s a’ Kereskedési közösülést ezen Testvér-Hazára is kiterjeszteni szükséges lenne.

Hogy mindazáltal a’ Kereskedés Hazánkban kívánt virágzatba jöhessen* mindenek felett szükséges, hogy a' papirospénz eltörülteivén, annak helyébe a’ Törvény értelme szerint tellyes értékű érczpénz veressék* ’s hogy e'részben semmi visszaélések ne történhessenek , az Ország Primássát régi Pisetariusi Jussaiba .visszahelyheztetni szükséges lenne; megkivántatnék továbbá az, hogy a’ Nemzeti ’s Kereskedői Hitel megállapítassék, mire nézve a* Váltó Törvény-Székeken kivúl a’ Fő Kereskedői Helyeken, jelesen Pesten s Debreczenben , Nemzeti Bankokat felállítani kellene;

Mi a’ Harmintzadi Vámokat illeti, miután kétséget sem szenvedné, hogy a’ Magyar Országi külső Kereskedés az Austriai Tartományokban némelly Esztendőkben káros* másokban ismét hasznos* a’ többi idegen Nemzetekkel ellenben mindenkoron káros vagy is passivum lenne, a’ mint ez a’ Nagy Méltóságú ÖíSzágös Kiküldöttségnek az i-ső szám alatt elómutatott Magyar Kereskedés középponti Táblázatából nyilván kitetszenék ; a' Megyebeli Kiküldöttség ezen nagy veszteség eggyik fő okát a’ Harmintzadi Vámoknak részint bizonytalan, részint szerfelett felemelt voltokban találja, 's ha ez továbbá is úgy maradni találna, méltán tartani lehetne, hogy minden honi termékek a'Dohány sorsára jutni fognak* melly ága a' Hazai Szorgalomnak ugyan csak a’ Harmintzadi Vám szerfelett való felemeltetésénél fogva annyira elnyomattatott, hogy az többé egykori virágzatjának pontjára soha fel nem emelődhetik. Ezeknél fogva a’ Magyar Haza, mint független Ország részéről, valamint a’ többi Austriai Örökös* úgy más idegen Nemzetek között megállapítandó Harmintzadi Vámok regulázásában a" kölcsönös visszonozás múlhatatlanul megkivántatván * O Császári Királyi Felségét megkérni szükséges, hogy az e’tárgyban teendő Kegyelmes Rendszabások, 's Eggyességek eszközlésében Magyar Individuumokat is alkalmaztatni , azokat az Ország Rendéivel minden Ország-Gyűlése alkalmával közölni, s az erántok támasztandó nehézségeket, s panaszokat megszüntetni méltóztassék. Ennek folytában

A’ Nagy Méltóságú Országos Kiküldöttség által javallott i-so Articulusra nezve „De regulatione rei vectigalisaz í^ső eránt a’ Megyebeli Kiküldüttsegnek semmi Észrevétele sem lévén. A' 2-dikra azt jegyzi meg, hogy az által, hogy a többi Austriai Örökös Tartományokból a’külső Országokba kivittetni szokott árúk a’Magyar tíazabúl kiviendokkel egyenlő Harmintzad alá vetettni fognak, a’ Magyar Kereskedés semmi kedvezest nem nyerend, világos lévén az, hogy a’ Magyar Haza, mint jelenleg tsupan producens Ország, kivitele marhákban, barmokban, külömbféle természeti termékekben s keszületlen Materialékban; a’ többi Austriai Örökös Tartományoké ellenben nagyobb részint Művészi ’s Mesterségbeli Müvekben állana, valamint tehát ez utóbbi Czikkelyek kivitelbeli Hairnintzadi Vámjának leszállításavál a’ Magyar Haza keveset* Vagy éppen semmit sem nyerne, ügv ha a’ marhák, barmok, bőr, gyapjú* 's több efíéle szorgalombeli, s természeti termékeknek a’ külső Tartományokba kivitelére terhes Harmintzadbeli Vámok vettetnek, ezeknek súlya leginkább a’Magyar Hazát érdeklendi, a’ nélkül, hogy abban a többi AustiiaiTartományok hasonló mértékben részesülnének ; mire nézve, minthogy Magyar Országnak csak úgy lehetne az idegen Nemzetekkel kedvező Kereskedést folytatnia, ha a’ fentemlitett tenyésztés, ’s termékbeli Czikkelyeknek mérsékelt harmintzadi Vámok mellett való kivitele megengedtetnék, ezen Kegyelem elnyerése végett ő Császári Királyi Felséget megkenő szükséges lenne,

Keresk ed esi T;< rgy.

I