[Komárom vármegye észrevételei az országos küldöttségek rendszeres munkálataira.] / [s.l.] / [s.n.] / 1832
Kereskedés
letet rakni nem szabad, ne hogy ostromláskor azokba magát ellenség fészkelhesse , Fa tárház bátorságot elegendőt nem ád, ’s ritka Kereskedő de talán egy is alig találtatna, ki abba száz ezreket érő Jószágot lerakni bátorkodnék, mi által most azon alkalmatlanság adja magát elő, hogy a’ Portékáknak vagy szabad Eg alatt heverni, vagy pedig a hajónak hosszú ideig nagy kárral és költséggel vesztegleni kelletik, míglen a’ benne lévő Portéka kotsikra rakattatván ki ürül; *— ezen környiilállás igen sok Kereskedőt elrettent Fiúméban kereskedni, ’s ez oknál fogva szükségesnek vélné a Kiküldöttség Törvény által kikötni, hogy e’ tekintetből Károly vár vagy megszüntessen Vár lenni , vagy ha ezt ki eszközleni nem lehetne, engedtessen meg annak környékében Kötárházak építtése, mi annál bátrabban megeshetnék, minthogy a dologhoz értők állítása szerént Károlyvár fekvése tekintetéből mostanság úgy is az Ellenséget Hazánkba való bérohanástól tartóztatni képes nem volna. III. A’ Nemzeti Gazdaság Tárgyait érdeklő Törvény Czikkeiyek eránt. i. Az 1723. io5. o’ Gyarmatokról bővebben m a gy ar á ztatík. Ez maradhat úgy, mint az 1827-ki Országos Kiküldöttség javallottá, azon egy hozzátétellel, hogy minekutánna minden különőssen azomban a' Kereskedés és Nemzeti szorgalom elömozdíttása, Hazánk alsó részében lévő számos Pusztáknak megnépesíttését kívánnák, Törvénnyel pedig erre a' Tulajdonosokat, kik, mint azon Kiküldöttség is a’4. lapon el esméri, Jószágaiknak nagyobb részét Magyar Királyi Kamarátul vették , ez oknál fogva kötelezni nem lehetne, de azonkívül a’ Puszták azon Vidékekbe különőssen a’ Tisza és Maros közt úgy is nagy részt a Magyar Királyi Kamara birtokába volnának, hasznosnak látná azoknak a' Magyar Királyi Kamara részérül leendő megnépesíttéseket, e'Törvény Czikkelyhez adandó különös §us által eszközleni, semmit sem kételkedvén, hogy a Magyar Királyi Kamara által adandó ezen példa, eggyes Birtokosokra nézve is kívánt jó foganatot maga után ne húzzon. 2. A módfelett Népes Helységek regulázásáról, és Tanyáid öszve húzásáról. Ezen Czikkely egyedül az Alföldet illeti, hol számossak az ollyatén népes mérföldekre terjedő Helységek , millyenekröl itt szó vagyon, a Kiküldöttség véleménye szerént az is úgy maradhatna, mint az 1827-ki Országos Kiküldöttség javalja, azon egy módosíttással, hogy abban világossan megjegyeztessen, hogy az Országos Kiküldöttség Urb. munkájában megállapított mód szerént, ha Országossan elfogadtattni fog, idővel végre veendő Urbarialis regulatziók alkalmával az illy népes Helységeknek e’ jelen javallat szerént teendő felosztása szükségesképpen végbe vitessen, minthogy az akkor történhetik meg legkevessebb alkalmatlansággal és költséggel. 5. A Termesztés élőm ózd itt ásóról. E’ Czikkelynek az 1790-ki Országos Kiküldöttség által javallott két első §nak elhagyását szükségesnek vélte az 1827-ki Országos Kiküldöttség annál fogva, hogy a' Helytartó Tanáts Rendelésének a’ Törvényhatóságok engedelmeskedni úgy is tartoznak, és a’ Nemzeti Gazdaság Felvigyázói, valamint azoknak ki nevezése egyenessen a’ Törvényhatóságok hatalmában állana, úgy azok több helyeken már kinevezve is volnának, minekutánna pedig a Törvényhatóságok a’ Helytartó Tanácsnak csak a’ Törvény által meghatározott esetekben tartoznának engedelmeskedni, e’ jelen esetet pedig B 2
