[Komárom vármegye észrevételei az országos küldöttségek rendszeres munkálataira.] / [s.l.] / [s.n.] / 1832
Kereskedés
o A’ 2-ik §. oily formán fogadtatik el hogy, az 1764. 24-ik és az i83o. 4-ik Törvény Czikkelyeinek következésében a’ Magyar Katonaság nem csak ezen egyes esetekben , hanem állandóan minden időben is csak egyedül Magyar fzorgalom készétménnyével ruháztasson. A’ 3. 4. és 5-dik §§-kat fzinte elfogadhatóknak véli a’ Kiküldöttség olly megjegyzéssel, hogy az 5-dik §nak végéhez világos fzavakkal hozzá adasson, hogy azon két eseten kívül, melly abban és a’ 4-dik §ban elő adatik kizáró Levelet (Privilégium) a Kereskedés femmiféle ágaira sem egyes fzemélyeknek feni társaságoknak adni femmi időben fzabad ne legyen, A’ 6-dik § végképpen elmaradván. c) Kalmárságról, és Kereskedésről. Erre nézve a Kiküldöttség az 1827-ki Országos Kiküldöttség által javallott í-sö §. véli megtartandónak lenni, mellyhez azután adathatnak az 1790-ki Országos Kikiildöttseg áltál a oo-dik fzam alatt ( de resaranda Commercii libertate) javallott Czikkely í-sö 2. 3. 4. 5. 6. 7. és 9-dik §§ai; a’ 9hez azon kívül adasson, hogy az Úri hatalom alá vetve lévő helyekben is Boltokat nyitni a’ Ház tulajdonosnak az Uraság különös engedelme nélkül is fzabad legyen, a 8-dik és 10-dik §sok mind a Köz-Polgári és Urbarialis munkákba tartozandók kimaradván. Ezeken fellyül megjegyezendőnek véli a' Kiküldöttség, hogy a’ 54“dik Czikkely 2. §-ban (favores,) 17. Czikkely í-sö § fzavak helyett, minthogy ezek az 1790-ki Országos Kiküldöttség által kidolgozott Törvény Czikkelyre mutatnak, az pedig az 1827-ki Országos Kiküldöttség által felvett új rend által némi! némü változást fzenvedett volna, ezen utóbbi által a Harmintzadok elrendelésének elvei eránt kidolgozott 4-dik Törvény Czikkelyre történnyen a’ hivatkozás. d) Bor Kereskedésről, és aTokai Borok készéttéséről. Az 1827-ki Országos Kiküldöttség által a’ Bor Kereskedésről javallott Törvény Czikkely, úgy Azon 4-dik Törvény Czikkely is* melly a* Tokai Borok készéttése, és az azokkal való Kereskedés eránt az i83o-ki Ország Gyűlés Irománnyal í-ső Kötetjének 110-dik 115-dik lapjain az e’ végre még az 1827-ki Ország Gyűlése által kinevezett Kiküldöttségtöl javalva állanak, a’ felhozott helyeken találtató Felírások alatt minden módosíttás nélkül elfogadhatók, és a’ hozandó Törvénybe iktathatok. e) jP Bel-Keteskedés szabadsága eránt. A’ Kiküldöttség hozzá tétetni óhajtya, hogy a’ Bel-kereskedés Ország fzerte (a Fehér-Boroknak a’Hegyallyai vidékre való bevételén kívül) fzabad és független legyen, és hogy ezen függetlenséget csak egyedül éhség, vagy marha dög esetében legyen fzabad a' Helytartó Tanácsnak elzárni, kötelességében álván minden illyes elzárás esetében annak okairól a’ legközelebbi Ország Gyűlésének fzámot adni; ezeken kívül még fzükségesnek tartya: í-ször, hogy ezen fzabadsága a’ Bel-Kereskedésnek a határ fzélekre is kiterjesztve légyen, és hogy 2-szor. Minden ollyas fizetések, mellyeket némelly Városok a kebleken által vinni fzokott Honni Portékákra rendszabásinál fogva kivetni fzoknak, megszűnnyenek. A’ 8-dik §nak ellenben melly az árszabásokról (de'limitatione) fzóll, ’s a Köz Polgári tárgyakhoz úgy a 10-dik §nak is, melly az Urbáriálisok közé van utasítva, e' jelen Czikkelyből kimaradni kelletik. B
