[Komárom vármegye észrevételei az országos küldöttségek rendszeres munkálataira.] / [s.l.] / [s.n.] / 1832

Az urbariális tárgyban

2

vannak, — minekutánna a’ felelet terhe a’ Pénz Tárokra nézve a' F6 Ispányokat, Tiszti Kart, és a’ Megyebéli Rendeket illeti.

A’ II-dik Czikkelyre észre vétel nintsen.

A' III-dik Czikkelyre de indebitis assignationibus minekutánna a' Házi Pénz Tárokat mint a' Vármegyék tulajdonát a fent említtetek szerént mmdennémti fizetések eránt tekintetni és a' fizetésekre szálló utasításokban a’ Vármegyéket függetleneknek tétetni a VálásztotSág javallottá, ugyan ezenCzikkelyben az 1790-iki Országos Kiküldötségnek javallata fzerint áltáljában a’ kifizetésre szólló utasítás eránt való felelet terhe azon Tábla Eirákat, és Tifztviselöket, kik a Gyűlésben jelen vágynak, és meg nem egyezéseket ki nem nyilatkoztatták (kiknek nevei tudniillik minden Gyülésbéli Jegyző Könyv elein iktattassanak bé) illesse; az Uradalmaknak képviselőit azömba csak személyekre nézve érdekelhesse;

A’ mi továbbá eZen Országos Kiküldöttség münkálódásának második részét az az a Biztosságbéli lárgyat (Commissarialicum) vagy is a’ katonaságnak elosztását, tartását, és a’ Hadi Rendszabást (Regulamentum Militare) illeti, ámbár 1827-iki Országos Kiküldöttség a katonaságnak ezen rendszabás

szerint való tartását továbbá is több rendbéli okoknál fogva javasolja__

ezen Kiküldöttség azonban a Hadi rendszabást (Reguíanienttim) félre vettetni, Magyar Országban továbbá a' Katonaságot az Adózó Nép által kiszolgáltandó és a’ piarczi áron fizetendő Természetmértyekkel tartani következendő okoknál fogva javalja:

1- ször* Mivel a Reguíanienttim Mária Theréziá idejében béhozattatván Törvényeink által einem fogadtatott, mivel

2- szor. Az akkori időkor fzelleméhez, és a' Tefmés2etméyeknek akkori árához fzabva lévén, okozta azon temérdek veszteséget. ( Deperditákat) Ezeken feliül nevezetessen a fzegény adózó kénteleníttetik , minden megjutalmaztatás nélkül a katonaságnak fát, gyergyát, szalmát, eleséget, sót, ágyat adni; Ebbéli veszteségről az Ország Rendei minden Ország Gyűlésén panaszolkodnak, mert valóban ezen Deperditák á' kész pénzbeli Adón feliül, majd nem az adózó népre új adót tesznek.

Végtére a katonaság elosztása (dislocatio) eránt az 1827-ki Országos Kiküldöttségnek Javallatját, minekutánna ezen Javallat a' Tartományi (Provincialis) Fő-Biztosnak több Esztendöktől'Magyar Országban fekvő Katonaságnak fzámáról fzólló jelentésében gyökereztetik, és azért azt mirid azon Fő-Biztos önkényes akarattyától függőt, és minden törvényes alapok nélkül valót elfogadni nem lehet, kívánnya tehát ezen Kiküldöttség a’ katonaság osztását az 1790-iki Országos Kiküldöttségnek javallata fzeréjit megtétetni, melly fzerént rendeltetik , hogy azon elosztás Ország Gyűlésében a Portákhoz erányozva történnyen meg. Továbbá ezen czélnak elérésére nézve fzükségesnek véli a Kiküldöttség, hogy békesség idejében tartandó Katonaságnak fzáma fzinte Ország Gyűlésén álapíttasson meg, és ehezképest a’ Porták fzerént osztasson fel.

Ezen okoknál fogva a' Kiküldöttség véleménye oda járul, hogy jövő Ország Gyűlésére kiküldendö Követeknek ollyatén utasítás adassék.

1- ször. Hogy a’ Katonaság tartását a' Természetményeknek piaezí árán fizetendő pótolás mellett. —

2- szor. Hogy Magyar Országban, mivel az Adó egyedül Magyar Kató* naságnak tartására vagyon ajánlva, egyedül Magyar Katonaságnak tartását eszközöljék. — Minthogy tehát a' Kiküldöttség a Hadirend tartást Regulamentumot félre vettetni véli, ezen oknál fogva azon Rendszabás fzerkeztetésében bésem avatkozott.