Győrvármegye észrevételei az 1827. évi 8. tcikkel kiküldött regnikoláris deputáció rendszeres munkálataira 1831. / [s.l.] / [s.n.] / [1832]
Kereskedés
G J* A’ mesterségeknek, gyároknak (fabrikáknak), és kereskedésnek előmozdításáról. A’ mesterségekről szólló czikkelyhez. Azt véli a’ Részes-Választmány, Rogy a’ ezéhek visszaélésőknek meggátlására foganatossabb lenne egy törvényes provisió az 1312-diki Ország-gyűlésnek felírása szerént. A’ fabrikákról, és ezeknek előmozdításokra szolgáló kedvezésekről szóHó czikkelyhez ez volna a’ Részes-Választmánynak az észrevétele, hogy Magyarországban felállítandó akárminémü hasznos gyárokat (ezek közzé a’ közönséges mesterségeket nem számlálván) az 179i-diki Országos Kikéi 1- döttségnek javallatja szerént. ezentúl is 15 esztendőre minden adótól fölszabadítani kellene, mint azért, hogy illy segítségek az új gyároknak igen is szükségesek, mint pedig azért, hogy az által a’ közönséges pénztárokra igen kevés, a’ vagy éppen semmi kár nem hárámlik, mivel á gyárok mostani időkben még úgy is igen keveset, a’ vagy éppen semmit sem adóznak. Az új hasznos találmányokra nézve az austriai örökös tartományok , és más országok példái szerént kizáró-engedelmet, a’ melly mindazonaltal soha 15 évnél tovább ne tarthasson, adni lehetne azon feltétel alatt, hogy ezen privilégiumnak jussa csupán csak az új találmányai való élésre szorítassék, de akárminémü portékáknak kizáró készítésükre soha ki ne terjedhessen, és hogy a’ privilégiumot nyerni akaró tartozzék a’ titkát a’ kormányszék előtt kinyilatkoztatni, hogy találmányjait a’ privilegium idejének lefolyta után közönségessé tenni lehessen. A’ kalmárságról és kereskedésről szólló czikkelynek í-sö §-ához semmi észrevétel nincsen. A’ 2-dik §-hoz az igasság azt látszatik kívánni, hogy a’ kik eddig a’ kormányszéknek helybenhagyásával a’ kereskedési jussokat csak bizonyos terhek alatt nyerték, midőn ezeket e’§-nak kívánatos rendelése szerént elvesztik, nekik az ez által okozott kár valamiképen kipótoltasse'k. A’ 3-dik §-hoz minthogy a’ házikereskedés többnyire csak idegen, és a’ Törvényhatóságok előtt esméretlen emberek által gyakorolta tik, ez pedig egyébb károkat clhalgatván, nem csak a’ házi rendnek, de még a’ közönséges bátorságnak is veszedelmére lehetne, a’ Részes-Választmány azt véli, hogy a’ házonkínt való kereskedés az ajtónkínt való kereskedéssel felcseréltessék illy formán, hogy a’ butyroskereskedonek a’ háziúr, vagy háziasszony n) ilván kijelentett engedelmc nélkül soha a’ házba belépni szabad ne legyen. Ezen ajtónkínt való kereskedés pedig csupán csak a’ hazafiakra, kik tudniII.
