Győrvármegye észrevételei az 1827. évi 8. tcikkel kiküldött regnikoláris deputáció rendszeres munkálataira 1831. / [s.l.] / [s.n.] / [1832]

Közpolgári rendtartás

12

rosok többnyire, magokat volt földes Uraiktól, az azoknak járó tartozásaik alól, kész pénzzel váltották meg, szembetűnő igazságtalanság volna őket ezen megváltott Terii helyett, akár melly más hasonlóval terhelni holott úgy is minden javaiktól ’s haszon vételeiktől, a’ rendes Királyi Adót megfizetik; Továbbá illy jobbágyi állapot mellett, a’ Királyi Városok, a’ magok határjoknak földes Urai, a’ miilyeneknek Őket, az Országos Kiküldötség megesméri, nem lehetnének, egy Nemes személy szabadságával nem bírhatnának, különös Törvényhatóságot, ’s az Ország 4-dik Statusát nem tehetnék, ’s az Ország Gyűlésére követeket nem küldhetnének.

2- szór. Az Ország Törvényeiből sem lehet a’ Királyi Census fizetését megállapítani; mert a’ midőn Ulászló 23. T. 23. Cz. a’ Királyi Városokat a’ Királyi Census fizetése alul világossan kiveszi, mind azon Törvényekben, mellyek az Országos Kiküldötség által, ’s az 1780-dik Észt. Királyi Parancsolatban, a’ Királyi Census megállapítására elő hozatnak, arról egy szó sincs; sőtt az 1649. 19. és 1659. Észt. 51. Czikkelek, mellyek a’Királyi Parancsolatban, annak bebizonyítására hozatnak elő, hogy a’ Városi fundusoktól jár a’ Királyi Census, nem is Polgárokról, hanem a’ Nemessek házaikra vetendő Census és Taxákról szóllanak.

3- szór. Hogy mind azon fizetések, mellyeket a’ Királyi Városok az 1715. Észt. előtt, többféle, időnként változó nevezetek alatt, az Ország szükségeire fizettek, azon Esztendőbe behozott rendes adóba foglaltatván, megszüntettek, azt nem csak az 1802. és 1807. Észt. Ország Gyűlése nyilván kijelentette, hanem onnan is kitetzik, mivel az 1715. Esztendőtől fogva, egész az 1780-dik Esztendeig Királyi Censust, a’ Királyi Városok nem is fizettek, a’ mit sokakra nézve maga a’ Királyi Parancsolat, valamennyire nézve pedig az 1802. és 1807. Észt. Ország Gyűlések kijelentenek. — Ennek ellenére nem álhat meg, az Országos Kiküldötség azon állítása, mintha az 1 715. Esztendei 8. Czik. által, csak azon része vagy neme a’ Városi Taxáknak szűnt volna meg, mellv az Ország Subsidiumához az 1595. Észt. 5. Czik. kijelentése szerint, a’ Haza védelmére ajánltatott , a’ Királyi Census pedig, melly az Ország szükségeire fordítandó adón kívül, a’ Királynak, mint a’ Városok földes Urának, külön jár, fennmaradt, ’s az 1715. Észt. 98-dik Czikkelben is említve van; mert éppen az 1595. Észt. Törvény világossan azt mondja, hogy a’ Királyi Városok is, csak akkor adózzanak, mikor az Ország más lakosi, a’ Haza védelmére, a’ miből az következik, hogy mind azt, a’ mit a’ Királyi Városok az 1715. Esztendő előtt, töbféle nevezet alatt fizettek, az Ország szükségeire fizették; az 1518. Észt. 44* Czik. pedig, a’Király magános Jövedelmeit, az Ország Jövedelmeitől elválasztván, ’s a’ Királyi Városok fizetéseit áltáljában az Ország jövedelmeihez számlálván, tökéi-