Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]

vát Országban lakni, és javakat biTMi nem szabad , már egyszer eltöröl, tessék, — illyen végre azon kettős sérelem is, mellyet a liszviselőknek felelősége cránt, és a’ törvénytelen parancsolatok s elnöki rendelések ('praesidialisok^) ellen kivántak felterjeszteni a Nemzet 1 örvényes képviselőji. Ez utolsó pontban különösen a praesidialisok eránt, mellyek leginkább az újabb időkben jöttek gyakorlatba, sajnosán panaszolták a törvényhatóságok küldőtjei : hogy azok a’ Megyék elmeliőzésével a Fő és All Ispányokhoz intéztetvén, a' Megyéket Törvényes hatóságokban csorbítják, a’ Tisztviselőket gyakran kedvetlenségeknek teszik ki, s az All Ispányokat, kik szabadon választott őrei, s legelső védei a' Megyék törvényes igazainak , az őket választó Megyei Rendektől mintegy elszakasztva, gyakran csak a Kormány eszközeivé változtatják, elhatároztatott tehát, hogy azoknak megszüntetése felirás által sürgettessék; — de a' Fő Rendek mindezekből semmit el nem fogadván, határozatink süker nélkül maradtak. Minthogy tehát ezen Elnöki rendelések tellyes megszüntetését elérnünk nem lehetett, a törvényhatóságoknak kell gondoskodni , hogy legalább káros következéseiknek a’ lehetőségig gát vettessék, ezt pedig néműleg az által lehetne talán elérni, ha minden Megye köz végzés által elhatározná: hogy az All Ispányok minden Praesidialisokat Gyűlésről Gyűlésre a Megye Közönségének nyilván bémutatni, s egyszersmind azoknak idő közben miképp lett tellyesítéséről hivatalos jelentést adni köteleztessenek.

A Magyar Katonaságra nézve is előadtuk , és sürgettük mi a' Tekintetes Rendeknek utasítása szerint mind azt, a’ mit e tárgy i83o-ik esztendőben O Felségéhez felterjesztettek az Ország Rendei, különösen , hogy a’ Magyar és véghelyi ezeredeknél a Kormány szavak Magyarok legyenek, Tisztek csak ollyanok lehessenek, kik született Magyarok, és Magyarul tudnak, a’ lépcsönkénti előmenetel pedig ezen ezeredekben a’ többi Cs. Kir. hadi seregtől külön válva történjék meg. — A' Karok és Rendek nevezetes többsége azomban jónak látta, e’ kivánatnak egész kiterjedé.

sében leendő felvételét más alkalomra. midőn a’ körülmények biztosabb sükert Ígérnek elhalasztani , de most is azon felírásban, mellyet a Magyar nyelvnek ügyében f. e. Martius' 16-án felküldöttünk előadott a' Nemzetnek azon méltó kivánata, hogy a Magyar ezeredeknél, a’ Kormány szavak magyarosítassanak s a Magyar nyelv az egész Magyar katonaságnál béliozattasséls, s ennél a fő hadi Kormányzótól kezdve csak azok alkalmaztassanak , kik az i83o-ik esztendei 7-ik és 8-ik Törvény Czikely rendelése szerint nem csak magyárul tudnak, de születésökre nézve is Magyarok. — A' Királyi válasz mind ezekre általában csak azt feleli: hogy Ö Felsége az 1792-ik esztendei 9-ik, iSoy.ik esztendei í-ső és i83o-ik esztendei 7-ik Törvény Czikkelyeket megfogja tartani.

Az Ország Gyűlési hírlapok eráut ismételve tétetett indítvány ezen Ország Gyűlésen ’s végre a’ Karok, és Rendek kifejtvén e' tárgyban különösen a’ sajtó szabadságáról és megelőző visgálatról nézeteiket egy izenetet és törvény javalatot készítettek, melly a sajtónak józan és czélerányos szabadságán alapulva, magában foglalja egyszersmind a’ ne talán történhető kiszökeseknek büntetését is. Nem lehetett a Nemzet Képviselőjinek semmi olly javalatban megegyezni, mi által.a’ megelőző visgálat, mellyet Törvényeink soha el nem ismértek, bár mi alakban megálapitatnék, s minthogy a Méltóságos Fő Rendek ezen izenetet és Törvény javalatot el ^ nem fogadták, kénytelenek vagyunk a’ tárgyra nézve is a jövő Ország Gyűlésének álhatatos és talán szerentsésebb kimenetelű küzdésétől várni a sikert, mellyet mi el nem érhetenk; Annyival inkább váratlan.