Az Osztrák-Magyar Monarchia közös háztartásának zárszámadása 1874-1885 (Bécs, 1868-1908)

Zárszámadások - 1874

36

Az elmúlt években ugyan is az árudaszerii és különösen a vasúti előmunkálatoknál használt robbantó-lőpor keleír ségének tetemes növekedése mellett, a szentesített országos bizottsági határozatokban az eladandó lőpor gyártására eng*’ lyezett és a korábbi csekélyebb kelendőség mértékéhez kiszabott pénzösszeg változatlanul maradt, mi okból ez összeg a megkívánt nagyobb lőpor-gyártás költségeit fedezni nem lehetett. — 1874. évben e czélra hasonlóan mint a múlt éveld 693.589 frt. lett engedélyezve; mely összeg mintegy 26.000mázsa robbantó,és 3.000 mázsa egyéb fajtájú lőpor előállitil tette lehetővé.

A mult évek tapasztalata szerint azonban az eladható lőpor átlaga mintegy 50.000 mázsát tett ki, mi 21.000 mái val haladja meg azon mennyiséget, mely a rendes szükséglet alatt engedélyezett Összeggel beszerezhető.

Tekintettel e különbözeire, tekintettel továbbá a meglevő leltári készletekre, valamint az 1873. év óta ismét apq lőporárusitásra. 1874 ben csak mintegy 5.000 mázsányi lőporral lett több gyártva és erre 101.983frt. 20 kr. fordítva,mi

összeg — a mult években gyakorlatba vett és az országos bizottságok részéről jóváhagyott eljárás értelmében _ a lop

árusítás után befolyt jövedelemből fedeztetett.

1874-ben körülbelül 35.400 mázsa elárusítandó lőpor lett eladva és e mennyiségből mintegy 29.000 mázsa az en délyezett javadalmazásból, 5.000 mázsa azonban a készletben lévő salitrom részbeni felhasználása mellett, a visszatart elárusitási pénz összeggel előállítva, és további 1.400 mázsa a megmaradt leltári készletből kivéve, minek következtében!! 1874-ik év végével, az 1873 és 1874 ben elkészített lőpor-mennyiségekből 600 mázsa lőpor, és ugyan ezen évek bes.e zéséből 6.000 mázsa salitrom maradt fenn, mint leltári készlet.

10. czím. A több-szükséglet az anyagszer beszerzésénél esetlegesen előfordult árkülönbözetek által keletkezett.

11. czím. A megtakarítás esetlegesen csekélyebb kezelési költségek folytán lett előidézve.

12. czím. Az elemi rombolások következtében elodázhatlanná vált kijavításokra 1874-ik évben

................... 91.580 frt. 46</a kn

és egészségügyi tekintetekből szükségesnek mutatkozott ragálytanitási intézkedésekre

................... 43 , 03

egészben tehát....................................................................................................................................................... 91.623 frt. 49'/* ki;

előre nem látható költségek merültek fel.

Ha mindazonáltal e czímben csak 37.568 frt. 07 krnyi túlhaladás mutattatik ki, ez azon körülménnyel magyaráztas hogy az egészségi szempontokból nehány bécsi katonakincstári épületekben sürgőssé vált hegyi forrásvíz bevezetésére sí? gáló munkálatok, már az 1874-ik évben meglettek kezdve, mi az 1876-ik évi közös államháztartás költségvetéséhez tartól a „Hadügyministerium, A. szárazföldi hadsereg“-et illető mellékletek 2-ik füzetének 19. oldalán, az országos bizottság tudomására hozatott.

Az ezen munkálatok fejében 1874-ik évre eső 30.000 frtnyi költség egyelőre a 12. czim alatt engedélyezett hitell fedeztetett, és csak később vezettetett át azon hitel terhére, mely az 1876. évet illető szentesített országos bizottsági hau rozatok alkalmával 65.830 frtnyi összegben lett, mint az 1875-ki évet illető póthitel, a 11. czím, 2. tétel alatt a fennemliti czélra engedélyezve.

Hozzájárult továbbá még az, hogy az indítványozott bármennyire is szükségeseknek mutatkozó helyreállítások • része azon kényszerítő okból lett elhalasztva, mivel a hadiigy-igazgatóságnak — az anyagok váratlan árfelemelése köri keztében — a szükséges pénzösszegek rendelkezésre nem állottak.

13. czím. E több-szükséglet 546 frt. 84 krnyi része, az éjszaki sark felfedezésére távollévő Payer Gyula főhadnagynak 1873-ik

septembertöl decemberig eső és 1874-ik évi október hóban számadásba vett járandóságait illeti, mi már az 1873-ik évi zs számadás 33-ik oldalán megemlítve lön.

A hátralékos 5.505 frt. 11 krnyi túlhaladás, nem különben a rendkívüli szükséglet 14. czím, 1. tételnél b) alatt kim tatott 29.633 frt. 27krnyi több-kiadás, melyből azonban 2.070 frt. 8 </s kr. előjegyzésbe vett téritmény lévén a vis** térítés teljesítéséhez képest a közös kincstár javára esend vissza és melynek 2.326 frt. 65'/s krnyi további része az 18731;' évi zárszámadás 17 czím, 1. b tétel alatti indokolás tanúsága szerint (lásd a 45-ik oldalt) az 1873-ik évnek pótfizetését pezi, magyarázatát a következőkben leli;

1872-ik év óta a térképelőknek a beszolgáltatott munkálatok mennyiségéhez mért munka-pótlékok adatnak, mi álé Ők bizonyos mérvű téregységek után megállapított összegeket nyernek.

Ezen, a méltányossági tekinteteknek megfelelő munka-kárpótlási módozat, minden esetre fokozza a tevékenységet J előnyösebb a korábbi szokásnál, mely szerint a térképelök rendkívüli működésük tekintetbe vétele nélkül havonként egyeis munka-pótlékokban részesittettek.

A különböző terület-nemek téregységeiért járó kárpótlási díjak olykép vannak szabályozva, hogy rendes viszonyai között a térképlői pótlékok fejében évenként költségvetésileg engedélyezett összegek túlhaladása nem következhet be, miin is például 1872. és 1873. években ez összegek tényleg elégségeseknek mutatkoztak.

Az időjárás 1874. évben azonban a nyári munkára szánt hónapokban annyira kedvező volt, hogy 67 Q mértföldib több vétethetett fel, mint a korábbi években, mi által az említett felszámitási többlet magyarázatát leli.

A monarchia összes területének felvételére szükségletül kilátásba helyezett pénzösszegnek túlhaladása ez által n»n fog elöidéztetni, minthogy az 1874. évnek többteljesitése az összes munka javára esik, és a későbbi években minden eses- csekélyebb szükséglet állami be.

14. czím. A túlhaladás nagyobb részt a csapatok s hadsereg-intézeti legénységnek egészségi tekintetekből, nevezetesen az uralg'.

hurut bajok és váltóláz s ezekből származott hagymáz megbetegülósek folytán szükségessé vált pótpénz engedélyezése ál idéztetett elő.