Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 52. ülés

r

«

i

690 5*.

seire nézve nints az a’ környülállás, hogy az előbbi terheknek viselése miatt, vagy ónjaiban úgy megfogyatkoztak volna, mint a’ szegény Nemesség, kik közül sokan örökségeket elidegeníteni kentelenek voltak, sokan pedig egészen elpusztultak; — a’ Városbéli Követek pedig qua pecnlia Regia nem tarthatnak attól, hogy a’ Felseges Kamara va- jamelly nehézséget tegyen, ha Ő Felsége számára valamit ajánlanak; midőn ellenben a’ Vármegyék Kö- vetjei szoros felelettel tartoznak a’ Com mitten sei knek, az Instructiók- nak határán túl nem-is mehetnek — azonban a’ Káptalanok, annál kevesebbé a’ Városok voksát nem-is lehet egy mértékben venni a' Vármegyék votumávaL 1556-dik Deere - tumnak 17-dik articulusa mutatja: hogy midőn akkor-is valamelly segedelemnek neméről kérdés lett volna, ellenkezvén egy része a' Vármegyék Követjeinek a’ nélkül, hogy valamelly tekintet légyen azonTör- véiybe a’ Káptalanokra, és Városokra, az ellenkező Vármegyék úgy a- kasztották-mega’ dolgot.hogy nem lehetett közönséges oblatumnak meghatározni. —Fejezi tehát azzal beszédét, hogv minekutána a’ Vármegyék többségével vélekedése ellen megállapítatott, nem ugyan az* a’ meliya’ Resolutióban kívántatik, hanem más még ezután megállapítandó subsidium,az Őellenkező vo-1 túrna, hogy magát Committensei előtt legitimálhassa, az Ország Jegyző Könyvébe béiktasson, a’ kit több ezen vélekedésen lévők követtek.

Neográd Vármegye Követje megértvén azt, hogy valakik a’ Törvényes, és akár melly névvel nevezendő segedelem adásra reá nem állottak, ellenmondásokat egyenként a’ mindennapi Jegyző Könyvben

0 L É S.

suas plane haereditates vendere coacta. Civitatum vero, velut peculiorum Regiorum Ablegati, si quid pro parte Suae Majestatis obtulerint, per Cameram Regiam onere responsionis certe non gravabuntur; contra vero Comitatuum Ablegati, qui limites Instruction^ suae transgredi non audent. — Caete- rum votorum per Comitatenses Ablegatos depromendorum, earn semper fuisse prae Capitularibus, etCi- vitatensibus considerationem , ut testante Articulo 17. 1556. propter defectum Instructionum ab oblatis pro tunc laboribus Comitatus illi exempti fuerint, nulla Capitularium^ aut Civicorum ibidem facta mentio-, ne. — In reliquo quantumvis subsidio, haud equidem illi quod petitur, sed alterius generis. pluralitate NuneiOrum Comitatensium oblato, ac deinceps designando non refra- getur, suae tamen legitimations causa, illud contra opinionem suam fuisse oblatum ,in Diario Comitiali praenotari volebat. — Quem dein simili cum postulato plurium Comi* tatuuin Nuncii sequebantur.

Neogradiensis e contra Comitatus Nuncius adversam tenentes sententiam, se praenotari cupivisse intelligens, suam etiam, et eorum, qui secum gravibus e rationum mo* mentis subsidium offerendum existi-