Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 52. ülés
636 5*. ÜLÉS. Egri Fő Káptalan > úgy a’Veszprémije? Nyitrai Káptalanok Követ- jei nem kívánván előhozni azon in- ditó okokat.a’mellyektol ösztönöz- tetnek, minthogy már azok bőven elő adattak mások által ; subsidium adásra készségeket jelentették. — Rosnyai Káptalan Követje e’képen szólott: már az előbbeni Reprae- sentátióban láttzattunk megígérni a’ subsidiümot, midőn mondottuk, hogy: „ ardorem, et devotionem erga Suae Majestatis personam, et dug ustam Domum nullis adittrsitatibus dimminui posse testabimur" ezt a’ viszontagságot a’ mostani Nunciumban mrgesmérjük. midőn mondjuk: „et quia detexissent difficultates , quae Suam Majestatem continuo premunt'- sót azon §ban:.,vehementer do'ent azt mondjuk: ,,Agnoscunt enim Paternam sollicitudinem, qua calami- tafi publicae subvenire contendit " ha tsak tehát azt nem akarjuk , hogy azon szép declaratiónk , mellyet az döbbeni Repraesentátiónkban tettünk, t?ak papiroson maradjon, minekutána a' mostani szükséget nem tsak látjuk, hanem meg-is esmérjük. — sót a’ közönséges nyomorúságon való Atyai gondoskodását köszön- jük-meg O Felségének, — azt véli tehát, hogy consequensek n.em lészünk, ha subsidiumot nem ajánlunk. Torna Vármegye Követje előre botsájtván, hogy Utasítása se nem tiltja, sem világosan nem érdekli a’ subddium adást, úgy véli: hogy Committensei a* környülállásoknak megfontolását* és a’ subsidium a* dásnak lehetősségét saját belső meggyőződésére bízták, — meggyozet- tetvén tehát a’vszükségről, Megyéje részéről segedelmet ajánlani kész. Bihar Vármegyének Követje elő adta: hogy Utasítása világosán szólott.; és tiltotta a’ finantziále planu míisdern insistendo argumentis Archi-Capituli etiam Agriensi , tmn Veszprémiensis, et Nitriensis Capitulorum Ablegati parem feceruotde- clarationem. — Rosnaviensis veio Capituli Nuncius eorum , qui ante se proloquebantur, argumentationes sequentibus firmavit: quod scilicet jam in anteriori Repraesentatione nos tacite subsidia appromisisse videamur: dum diximus „ardorem, et devotionem erga Suae Majestatis personam, et. Augustam Domum nullis adversitatibus dimminui posse, testabimurnecessitatem vero in hoc ipso Nuncio recognosci , dum dicitur: „ et quia detexis j ent difficultates , quae Suam Majesta* tem continuo premunt. ” Mox vero alibi: „ Agnoscunt enim paternam sollicitudinem, qua calamitati pub icae subveni e contendit i" ideoque si dictis his veritatem ine-se perbibere volumus, dum quippe necessitatem agnoscimus, et Suae Majestati pro paterna sollicitudine calamitati publicae subveniendi, gratias referrimus; ni inconsequentes velimus esse, subsidia offerre obii? amur o Tornenris Comitatus Ablegatus se instructione Mia ad offerendum subsidium nec inviari, nec ab eo arceri ; dum itaque rem arbitrio suo commissam esse existimat, de necessitate autem plene convincitur, nil moratur ad offerendum subsidium suo quoque voto accedere. i» Non secus Bihariensis Comitatus Nuncius, se tenore Instructionis suae ab amplectendo financiali Sy* stc-
