Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 52. ülés

> 5*. Olé s. / 682 kát. örökösi tjük, — O Felségén nem segítünk valósággal , és inconse- quensek leszünk 5 hogy ha minda­zon által a’ többség által a’ segede­lem adás elhatároztatik, valamint Követ Társa már megmondotta, tsakúgy egyez-meg abban, ha való­ságos szabad akaratú ajánlás téte­tik, és hozzá adatik az: hogy tsu- pán az O Felsége személyéhez von­zó hűség, és hajlandóságtól vezé­reltetvén ajánltatik ezen segedelem, Béke3 Vármegyének Követje így szólott: az Ország Polgárjának kötelessége Hazáját, Királyát segít- teni ha szükség van, ezt nem tsak belső meggyozettetése szerént tart­ja, de a’ Tör\enynek útmutatása után-is állítja; mert azok szerént > nem tsak vagyonnyal, de vérrel-is tartozunk azokat feltartani — mivel a’ Törvényhozó hatalom a? Király, és Ország egy formán van osztva, a’ szükséget tudni mind a' kettőnek kellene az igaz, valamint az-is: hogy az Ország állapatja jobb volna, ha ezek titkok nem volnának, és a’ se- gedelem-is sikeresebb lenne. — De elmellÖzvén ezeket, minthogy a’ szükségek a’ devalvátióba a’ kor- nyúlállásai habzó állapatjában van­nak , látja ezt a’ Felség, ha nem lát­ja jónak közölni, bajos ugyan álla- patunk, de azt még sem lehet tagad­ni, hogy az Ország java felmaradá­sa épen e’ szerént van a’ mi kezünk­be, és annak megtartása mi rajtunk áll.—Ezért tehát semmiféle áldo­zatot nagynak nem tart, és ezen in­dító okokból a’ subsidiumra reá áll. Tolna , Thurotz , Eszter­gom, Zemplén, és Ungvár Várme­gyéknek Követjei rövid elő adással jelentették: hogy Committenseik olly szoros Utasítást adtak, a’ melly mel­lett semmiféle ajánlásba bé nem e- reszkedhetnek; ugyan azért elmel­Jőz­Nuncius Comitatus Békesiensis ad scopum hunc prolocutus, dice­bat : se tum interna convictione, quum Legum nostrarum spiritu id tenere, quod praecipua ctfjusvis Pa­triae Civis obligatio sit, Hegi, et Patriae in necessitatis casu subve­nire, quum pro eadem non modo facultatum, sed vitae etiam sacrifi­cium fieri oporteat. Potestatem qui­dem legislativam inter Regem, et Regnum divisam esse, atque adeo competeret utrique publica- cogno­scere necessitates, praestaretque eas inter arcana non recensere. Interim missis his, quum necessitates, per dé­vai vationis Systema, Cha tarumque fluctuationem sati- perhibeantur, ut­ut Principi consultum non videatur, circumstantias has Statibus et OO. uberiu- pandere, in nostra tamen si­tum sit potestate publicum emolu­mentum promovere, se hujus causa ad omne sacrificium paratum esse, et ideo nunc etiam ad offerendum sub­sidium accedere. Tolnensis autem, Thuroczien- sis, Strigoniensis, Zemplinien-is, et Ungvariensis Comitatuum Able­gati, brevibus declararunt: eam se a Committentibus suis accepisse In­structionem, ne se in ullius subsi­dii oblationem immittant; mhsis ita-

Next

/
Thumbnails
Contents