Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 52. ülés

és Hazát segítteni , a’ segedelmet részéről nem ellenzheti. Szabolts Vármegyének K el­vétje nem kívánta elfogadni azon állítást, hogy a’ segedelem adásra Törvényesen köteleztetünk; mert valamit 1715-dik Esztendőtől oltaa* személyes felkelésen túl segedelmet adott az Ország, az mind köteles­ségen felül különös hívségból Tör­vényen kívül adatott — a’ mi a’ se­gedelmet illeti: az eránt több fon­tos okoskodások adattak már elő; részéről ísupán azt kívánja a’ Stá­tusok elejébe terjeszteni, ha a’Con- stitutiónkat megtartani kívánó jó Fejedelmünknek segedelmet szemé­lye eránt viseltető buzgó hívségünk- bol nem adunk, és megtagadjuk, nem nyújtunk-e alkalmatosságot ar­ra : hogy ellenségink a’ jó atya szí­vét tőlünk elidegeníteni ezzel igye­kezzenek ? A’ M. Personalis meg nem e- gyezett a5 Zabolch Vármegyei Kö­vetnek előre botsájtott princípiumá­val: az 1715-dik Esztendöbeli Tör­vény után sem tartván megváltozat­nak, a’ segedelem adás eránt való kötelességét az Országnak, midőn azt a’szükség kívánja; hanem egye­dül a’portái is felkelést, mellyazol- ta ajánltatott, véli Törvényen kívül ajánlottnak lenni. * Rrassó Vármegye Követje elő­re botsájtván, hogy Ő-is azok mel­lé kíván állani,a’ kik azon Clausu- látiót: it a prout desideratur" az Üze­netben meghagyatni kívánják, a’ mi a’ dolog velejét illeti: minthogy O Felségének kegyelmes Resolutiójá- ban kért segedelem a’ Törvényes segedelemnek tulajdonságaival nem bír, azt senki sem fogadhatja - el Constitutiója sérelme nélkül. — De mi­Zabolchensis quidem Comita­tus Nuncius asserto illi, quod sub­sidium ferre legalis sit obligatio, non assentiebatur , quum inde ab Anno 1715. omne subsidium, quod ultra personalem Insurrectionein praestitum fuerat, praeter Legem, ex mero fidelitatis zelo fuit praesti­tum. — Ceterum adductis quoad offerendum subsidium gravibus ar­gumenti^, id unum adhuc se habere subjungendum, quod si clementis- simo Principi, Constitutionis no­strae tenacissimo, ex devotione et fidelitatis ardore debitum sub-idimn negaverimus, an non ipsi inimicis nost ris ansam praebituri sumus, pa­ternum Suae Majestatis cor a nobis avertendi ? Ad adductum per NunciUm Comitatus Zabolchensis principium obvertebat 111. Personalis, se ejus non esse opinionis: quod post An­num 1715. obiigatio offerendi in ca­su necessitatis subsidii cessaverit; portalem omnino insurrection m , quae po?t Annum 1715. oblata est, praeter legalem obligationem datam fuisse, non negare; sed quoad sub­sidia, eandem deinceps etiam man­sisse Regnicolarum obligationem, firmam fore suam convictionem. Krassoviensis Comitatus Nun­cius praemissa circa retinendam clausulam in quaestione vertentem, opinione, quod rei meritum spectat: quum petitum per Suam Majestatem subsidium legalis subsidii qualitati­bus destituatur, illud citra deroga- men Constitutionis offerri quidem non posse; verum quum perhiben­te Ulad. D. 5. Art. 1.1715. 3. et 17^0. 19. obla.io subsidiorum diaetale ofe- 171 jectuni

Next

/
Thumbnails
Contents