Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 43. ülés - 1811-1812 / 44. ülés

542 44* ÜLÉS. I » elmarasztalván , egy felsőbb paran- tsolatra rövid úton magunk által e- xequáltatnak, miért lenne sérelem Törvényt hozni arról, hogy a’ Ne­mes ember-is, rövid úton meghall­gattatván, kénszeríttessék. A’ M. Personális olly véh-ke­déssel volt ezen utóbb előhozott példa eránt, hogy az ide nem al­kalmaztatható; mert ha arra nem fegyelmezünk-is, hogy ezen eset a’ commercium gyarapodása ; és elő mozdíttatása végett fogadtátott-el az Ország által, eleg már az, hogy mi- helyest Valaki magát arra lekötelezi saját akaratjából es kénszerítés nél­kül, hogy e’ vagy ama’ Bíró ítélete (a’ ki egyébb aránt nem volna Tör­vényes Bírája) alá veti magát, mát köteles eleget tenni ígéretének, mert azt kívánja a’ Magyar Törvény-is , hogy a’ ki mint kötelezi magát, olly módon tartozik eleget tenni, és a Törvény előtt megjelenni; ellenben nem következik, hogy valaki köte­leztessék akaratján kivűl a’ régibb Törvények által adatott szabadsá­gának és jusának le mondásáról; — a* mi illeti az ellenvetést, hogy a' Po­rok 12 esztendeig-is folynak, arra tsak azt feleli, hogy annak á’ Bí­rák az okai, ésnema’ felek; szorít- tassék tehát a’ Bíró kötelességé tel­jesítésére, és a’ Törvényeket meg nem tartókbüntettessenek, és azon­nal hamarább fognak a’ pörök vé­gekhez érni; — továbbá élő Törvé­nyeink szerént-is lehet a’ Nemes embert letartóztatni, de mindég actió mellett, nem a’nélkül, a’melly Törvények egytől-is mástól - is elo- hozattak a’ letartóztatásról, rész sze­rént erre az esetre nem alkalmaztat­hatok , rész szerént pedig különös bűnök tekénteteben vannak rendel­ve ; úgy ítélné tehát, hogy ezen Ország kívánsága hagyattatnék - el p annyi­nus in Patria summarie exauditus, convinci, et excuti possit Exemplüm hoc ad quaestionem praesentem Illustrissimus Personalis non credebat satis apposite citari i praeterquam enim, quöd legalitás Judicii cambialis , propter commo­ditatem Commercii sit per Regnico­las adoptata, nemo tamen per illud judicatur, qui semet illi conventio­ne mediante non subjecit; jam ve­ro, si quis Judicem utut secus nori. legalem sibi elegit, judicio ejusdem sensu etiam Legum nostrarum sta­te d^bet; verum ex adverso, nemo invitus ad renunciandum Juribus suis cogi potest. — Quod causae liquidi debili, per 12 et ultra de­currant annos, non partium, sed Ju­dicum culpa est; hi itaque, ad ob­servandas exactius Leges stringendi sünt, et sic justitiae administratio acceleranda. — Potest Nobilis in sensu etiam Legum nostrarum in perbona detineri; sed praevia actio­ne et convictione mediante ; reli­quae vero, quae de inarrestationi- bUs adducebantur Leges, de specia­libus latae sunt delictis, et ad casus hos nou spectant. Quare a proje­cto hoc Legis praescindendum esse svadebat Illustrissimus Personalis, illud caetera inter observans, quod minutae hae Legum modificationes^ noxiae magis, quam utiles esse vi­deantur , sed potius cum caéteris cunctis ad generalem Legum emen­dationem relegandae. Aceas-

Next

/
Thumbnails
Contents