Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 1. ülés

SESSIO I.

5

küL’, hogy a’ Törvény és maga Felséges hűsége mellett kívánja Birodalmát kormányozni; mind azokat * mellyek talán homályban lenniiáttzanak,magával született ke- gyelmességéhez ’s atyai gondviseléséhez képest felfogja fedeztetni, hogy Tanátskozásinkban annál bátrabb és bizonyosabb lépésekkel eljárhassunk. A’ Felséges Hertzeg, Nagy Kegyelmű, és szeretett Nádor Ispányunk, a’ kinek nagy és bőv tapasztaláéi, és az Ország Javaira kiterjedt gondoskodása mindnyájunknál Fméretes, ezen Or-zag Gyülését-is szokott böltsességével vezérelvén, maga hathatós közbenjárását tö.ünk el nem vonja. — Nem kételkedhetünk, hogy a’ nagy méltóságú Fó Rendek, mint Országunk Díszei, nagy érdemű Őseikről reájuk szállott Hazafiúságoktól ösztönöztetvén, Tanátskozásaink- ban bölts segédek, egyébb környül- állásokban-is követésre való példáink lesznek.

Én, a’ ki középszerűségemet igen jól esmérem, háládatos szívvel megemlékezvén azon bizodalomról, mellyel engem több Nemes Megyék ’s más egyébb Közönségek, és Ju- risdictiók akkor megbetsülni mél- tóztattak, midőn Felséges Fejedelmünk kegyelméből mostani Hivatalomba helyheztettem, ezen nálam nagy betsü, és elfelejthetetlen bizodalomban helyheztetem reménységemet, igaz Hazafiéi buzgó- sággal kérvén a’ Tekéntetes Státusokat és Rendeket, hogy aztat Nekem , a’ kinek szerentsém vagyon illy jeles Férfiak között, és illy nehézségű, ’s nagy következésü Tárgyakban az Elől Ülést viselnem, meg ne tagadják, bőltsességekkel pedig az én fogyatkozásimat, támogatni inéltoztassanak. Eztet meg

nyerde sua gubernare velle proposuit, pro congenita sibi Clementia, pa- ternaque Solicitudine, cuncta, quae forte obscuritate quadam involuta esse viderentur,illustrari,viamque ad ineunda certiora, securioraque Consilia praemuniri curabit.

Serenissimus Archidux Benignissimus juxta ac amatus Regni Palatinus, cujus et amplissima rerum experientia, et in commoda Regni intenta semper vigilantia nemini nostrum non perspecta est, haec quoque Comitia sapientissime, ut solet, moderabitur, suaque potenti mediatione nos minime frustrabitur.

Excelsos Proceres, Regni nostri Ornamenta , pro eo, quem a dignissimis Majoribus suis haeredi- tarium acceperunt, Patriae amore, nobis et in deliberando sua Sapientia auxiliaturos,et in quibusvis eventibus magna nobis ad imitandum exempla daturos, dubitare non possumus.

Ego, qui mediocritatis meae optime sum conscius, fiduciam illam , qua me complures II. Comitatus , ac aliae queque Regni Jurisdictiones et Collegia, eo tempore, quo de Clementia Augustissimi Domini muneri huic admotus sum, dignabantur , gratissima recolo memoria; in que hac, mihi longe aesti- matissima, neque oblivione unquam delenda fiducia spem meam omnem repono. Inclytos SS. et OO. pro amore Patriae orans, quam impensissime : ut fiduciam tunc mihi testatam, nunc quoque, dum tot inter Viros conspicuos, inque arduis sane , magnorumque consectariorum objectis praesidium gerendi honor mihi obtigit, continuare, sua verő sapientia meam sustinere imbecillitatem dignentur. Tali suffulA tUS

I