Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 80. ülés
t ( i \ I * 80. Olé s. f 1150 a’ Fő-Rendekhez olly szóbéli Üzenet mellett, hogy a’ SS. és Rendek egyébb változáaia, avagy legkis- sebb kifejezésnek kihagyására reá állani nem fognak, a’ Fel-írás pro- jectuma által küldethetne. A' SS. és Rendek mind azon által a’ legközelebb elosvastatott Üzeneteket a’ FŐ-Rendekkel közölni szükségesnek tartották, annyival-is inkább; mivel azon állítása a’ Fő- Rendeknek, hogy a’ SS. és RR. el- állottak légyen az O Felsége kegyelmes Válaszszában feltalálható Fő-szabások pontonként való meg- tzáfolásától, meg nem áll; mert ámbátor minden kedvetlenségek’ el- mellőzésére azon FŐ - Szabásoknak, a’ mellyek a’ Magyar Országi Con- slilutióval meg nem egyeznek, e- gyenként való megtzáfolásában ez úttal bé nem ereszkedtek, azon esetre mind azon által, ha a’ FŐ Rendek továbbá-is sürgetnék azoknak, a’ mellyeket szoros kötelességek szerént a’ Fel-Írásban említenek, kihagyását: kéntelenek lesznek a’ kegyelmes Válaszban, ha homályosan-is, de feltaláltató FŐ - Szabások megerŐtlenítésébe be'-ereszked- ni. — Javasolja továbbá az Üzenetnek által küldését az-is: hogy nyoma légyen a’ mindennapi Jegyző Könyvbe annak , hogy a’ SS. és Rendek, minden kedveltenséget elmellőzni kívánván tsupán azokat érdeklik az újabb Fel írásokban, a’ mellyeket kötelességeknek, és O Felsége eránt tartozó fiúi egyenességnek megsértődése nélkül el nem mellőzhettek. Világos lévén a’ köz szándék , a’ M. Elől - Ülő a’ nevezett ítélö- Mester által olvastatta a’ tanátsko- zásban forgó Fel-írásnak Magyar fordítását; a’ melly egészlen helybe hagyattatván; emlékeztette a’ M. SS. et OO. nulli alteri expressionum immutationi, aut exmissioni sint accessuri. Sed praeter haec, SS. et OO. ipsum etiam, quod praevie peilectum est, Nuncium ad Exc. Proceres transmittere necessarium putabant ; non enim recesserunt adhuc penitus SS. et OO. a refutandis, quae in B. Resolutione continentur principiis; licet enim causa evitandarum ingratarum expressionum, in refutationem hanc modo non ingrediantur; quodsi tamen Exc. Proceres urgere non cessaverint, ut ea etiam, quae ex stricta obligatione sua adducere obligatos se credebant, exmittantur, ad refutationem principiorum illorum se regressuro^ candide declarant.— Porro Nuncium hoc ad Exc. Proceres transmitti, ea etiam svadebat consideratio, ut in Diario Comitiali vestigium adsit, SS. et OO. in ipsis Repraesentationis tenoribus, ad evitandum ingratum sensum, ea saltem attigi-se, quae subticere muneris partes, ipse- que candor filialis vetabant. Manifesta id pluralitate exposcente, 111. Personalis non amplius morabatur, scripti hujus Nuncii transmissionem: quare perlegit Pro- tonotarius versionem etiam hunga- ricam Repraesentationis, qua per exten-
