Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 79. ülés

S E S S hogy az Országos Deputatió véle­kedése félre tételével ezen kérését a’ nevezett Városnak köz sérelem­nek elfogadván felsőbb helyekre a’ . szokott orvoslás véget mozdítana'k elő; avagy ha éppen ezt magoké­vá tenni nem kívánnák-is, legalább a' Városnak ezen ügyében Ö Felsé­gétől különös Felírás mellett kikér­nék, hogy a’ Királyi Commissio A- ctáit, a’ mellyek már ( a’ mint állí- tatik) Ő Felsége elejébe terjesztet­tek, megvisgálni, és olly kegyelmes Választkiadni méltóztassék.a’ melly mellett a’ többször nevezett Város jussai, és Privilégiumainak sérelmei elmellöztessenek, és a’ mennyiben a’ köz bátorság tekéntelében vala- mel!jr új rendelést tétetni O Felsé­ge szükségesnek tartana, ez az Or­szág Törvényének éneimébe tétes­sék. — Ezen kérését következendő okokkal támogatta: midőn valami helybe a’ köz bátorság fentarlására nézve bizonyos rendet béhozni szük­séges, annak úgy kelletik megesni, hogy akármelly Státusnak Jussai, és privilégiumai, a’ mellyek az Or­szág Törvénnyébe gyökereztetnek, legki-sebben sem sérte^-enek-meg, és ha ez történik, legfőbb köteles­sége a’ Törvényhozó testnek azt elmellőzni igyekezni, ne hogy az illy Törvényektől való elállás, vagy­is inkább egyszeri elnézés nagyobb tárgvakra-is következést húzzon ma­ga után jövendőre. — Nem t^ak a’ fellebb kitett előadásokból, hanem abból is, hogy a’ Helvtartó-Tanáts, a’ mellynek fő kötelessége a’ Juris- dictióknak Jussait fentartani, min­den külsők eránt, a’ kik Zágráb Vá- rossába akár honnan béjönnek , a’ szorgos vigyázatot, és a* Passusok- nak megvisgálását, a’ vitae felírását különös parantsolatja mellett a’Vá­ros 0 LXXIX. 1147 jam substrata esse dicantur, si quos Sua Majestas pro exigentia prae- sentium temporis adjunctorum, e- dere dignabitur noviores ordines, eos in sensu legum, salvisque dictae Civitatis juribus, et praerogativis, •stantibus adhuc his Comitiis edere dignetur. Namque his dissolutis, si quidpiam in praejudicium legum, legalisque dictae Civitatis praeroga­tivae statuatur, eadem Civitas ubi medelam quaerat, habitura non est. Regni autem Comitiorum ut pluri­mum interest, jura Regnicolarum sarta tectaque conservare; ne vio­latis libere Status unius jmibus, ad ampliora passus fiat.— Non vide­tur porro ratio, cur dispositionum, quas necessitas exigit, introductio in incertum differatur tempus. Ce­terum cunctas altiores Dispositio­nes , quae causa securitatis publicae fiunt, legibus et juribus Statuum Regni congruere debere: quanto­pere veroiliae, quas praedicta Com­missio Regia fecerat, praejudiciosae fuerint, vel inde patere. quod ipsum R. Locumtenentiale Consilium, vi­gilantiam in adventantes exteros, vi- samque Passualibus apponendam, velut legis est, Magistra!ui Civico curae commiserit; Commissio ta­men Regia, in obversum ejus, quod dirigens DicaUerium jusserat, suas fecit Di-positiones; quas interima- les dicere non juvat, quum jam ul­tra annum perdurent; quae si ad incertum usque continuentur tem­pus, facile in consvetudinem abi­bunt, et jura Civitatis exolebunt. Non adest itaque ratio, cur non hu­jusmodi, legibus, et praerogativis adversae dispositiones, actutum re­vocentur; quum praesertim idem scopus, via etiam legali; quippe si • Magisiratualis persona, iis qui no- 290 * vam (

Next

/
Thumbnails
Contents