Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 74. ülés

;)

re58 74- ü

Koszaira nézve magok között; mert minekutána más pénz folyamatban nintsen, a’ papirosnak el - vétele nem tsak parantsoltathatik, sőtt pa- rantsolni szükség — Ügy veszik észre, hogy az egész igyekezete a’ Státusoknak oda mégyen, hogy Törvény által a’ papiros pénzt ne lá- tzattassunk elfogadni, de mihelyest tsak szenved őleg addig még a’ jó pengő pénz folyamatba jöhet, rendelünk valamit, ezen aggódásnak helye nintsen;mert e’képpen a’ ro«szsz pénz nem törvényesítetik.— Ha az igazságot tekéntyük, meg kell vallanunk, hogy ez azt kivánnya, hogy a’ ki papiros pénzt adott, vegye - is azt el. — Hogy hasznára van az Adósoknak a’ devalvátió , meg nem engedhetik részekről; mert nem se- gíttetik ez által az Adósokon, hanem tartozások tsupán egyeztetik jó pénzel, és így éppen annyit fizet, a’ mennyit kapott.— Nem ja- vasollya továbbá a’ kész pénzbeli fizetést az, hogy ha az egyes sze- méllyeknek szabad egymáson jó pengő pénzt megvenni, szabad lészen a’ Fejedelemnek-is az adót ugyan abban kivánni— a’ földes Uraknak az Urbariális praestátiókat jó pénzben megvenni, a’ niellyből tsak zűrzavar, a’ köz bátorságnak felbontása, és végső veszedelmek készíttetnének. —«- JÉppen a’ Z-ig- mond Törvényei, a’ niellyből az e- lore botsátott fo állítást egy része a’ Státusoknak felvette, megmutatja, hogy mind addig, még jó pénz köz folyamatba nem hozatik, a’ papiros pénznek elvételére kit kit szorítani lehet; mind ezen okokból tehát, mind pedig azért, hogy az Országos Deputátiónak kezei meg ne köttessenek, nem tudván még most mi akadályok fogják magokat előadni ; kívánták volna ezen egész

vetelL É S.

quos inter alia pecuniae species nőit existit, correlationes referentes; atque anxiam illam Statuum et OO. cautelam, ne pecuniae chartaceae mentio legibus inseratur, superfluam existimantes; quum hujus propter necessitatem facta toleratio, legalisationem ejusdem non involvat. Aequitatem certe exposcere, ut qui chartas mutuo levavit, easdem sibi renumerandas acceptet.— Reductione Debitori nihil prorsus subveniri: quum illa verum saltem mutuati aeris, pro tempore numerationis, valorem determinet, ac proinde debitor eam ipsam, quam accepit summam, ad assem rependat. Si solutiones in auro et argento inter privatos defigantur, eodem Jure sua etiam Majestas Contributionem, Dominia vero Terrestralia praestationes urbariales exigent; quantam vero id Plebis Contribuentis flagellationem, et utinam non publicae securitatis perturbationem pot -e traheret, nemo est, q:.i noti videat? — Leges ipsae Parriae, quae valoie de-titutam monetam in cursu fuis.-e perhibent, solutiones interea, ac bonae ligae moneta revecta fuisset, in pejori illa, quae in cursu fuit, tantisper praestandas, regularunt. Necessitas enim est, publicaeque tranquilitatis consei u - tio, quae hac in parte Legem praescribit,— optandum equidem fuisset, ne publica isthaec disceptatio . ansa depretiationis modernarum’* Schaedarum reluil ionalium exsistat; quidquid tamen sit, se tum e prae- allatis rationum momentis, quum vero ideo, ne regnicolaris Deputa- tio adeo restringatur, ut quae pro complanandis difficultatibus, his o- portuna judicaverit media , ea proponere non possit; se nullatenus accessuros declarabant, ut modus sola-