Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 72. ülés

T020 <7*. Olé s. nyitására azon hibákat és rendetlen­ségeket, a’mellyek abbéi veszik ere­deteket, hogy a’ 16 Városok Szepes Vármegyétől különös Jurisdictiót formálnak, és az Administrátió ma­gát hasonló hatalommal felruház- tatva lenni véli a’ Vármegyével — említette továbbá, hogy az által me­nő Katonaságot elfogadni nem akar­ják, ha tsak különös parantsolatot nemnyernek felsőbb helyekről —az hús limitatióját megvetik, és a’Vár­megyének ezen törvényes Jussa't aka­dályoztatják — a’ Vármegye Ma- gistrátussat minden törvényes fog­lalatosságaiban kijádzani igyekez­nek— az útak tsinálásában a’ Vár­megyének igyekezetét elő nem moz­dítják, sőt a’ 16 Városok ide s to­va lévén a’ Vármegyében helyhez- tetve mindenütt akadályul szolgál" nak — a’ Rekrulák állítása alkal­matosságával a’ szökevény Inakat béfogadják. — A’ SS. majd nem egyes értelemmel a'Szepes Vármegyei Kö­vet elő adását igazságosnak lenni találván , azt köz Országos kívánság­nak elfogadlak. A’ M, Personalis ámbátor olly vélekedéssel vólt-is, hogy ezen e- gé^z panasznak, a’mint észre veszi, fo oka az Administrátió igazgatása, a' mellynek orvoslása nem az Or­szág Gyűlésére tartozna, hanem szükséges volna ezen rendetlensége- két a’ Vármegyének egyenesen O Felsége elejébe terjeszteni, mivel mindazonáltal már az 1807-diki Di­aeta elfogadván ezen ügyét Szepes Vármegyének,’ magáévá tette azt; vélekedése szerént legalkalmatos- sabb volna, ha ezen Tárgy O Felsé­ge elejébe újra terjesztetne, és ki- kéretelne a’kegyelmes Válasz.—Reá- álván erre a’ Státusok; áz jelentő Követ-is megesmérvén, hogy ezzel Utasításának elég tétetik, ezen Or­v szagos co invietur, non recipere, occasio­ne statutioni* tyronum transfugis a Comitatensi Jurisdictione adolescen­tibus asyllum praebere, et ututXVI* illa Oppida per totum Comitatum dispersa sint, ad viarum tamen re­parationem non concurrere, imo Magistratuales in cunctis suis fun­ctionibus impedire. Optabat igitur ut effectus antelatae Benignae Re­solutionis Regiae his ex Comitiis adurgeatur; cujus postulati aequi­tatem SS. et OO. perspicientes, il­lud pro generali Regni postulato unanimiter adoptarunt. i f 111. qúidem Personalis toto huic Gravamini y velut ex arrogata sibi per Administrationen! Cameralem Jurisdictione orto, medelam medio Recursus per Comitatum Scepusien- sem ad Suam Majestatem suramen- di, via dicasteiiaii ferri posse cre­debat, quum tamen jam anno 1807. inter Gravamina Regni relatum fue­rit, non morabatur, quominus nunc etiam eatenus Suae Majestati reprae­sentatio fiat.— Cui Statibus et OO. acquiescentibus, Ablegatus Scepu- siensis Instructioni suae satisfactum esse existimabat, sicque ab ulteriori eatenus consultatione cessatum, Ses­sionique praebenti finis impositus est. Nun­✓

Next

/
Thumbnails
Contents