Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)
1807 / 2. ülés
Sessio II. 25 tsr*tya. Reátok függesztik szemeiket a’ veletek atyafiságosan öszve - kaprsoltt Nemzetek , reátok egész Európa. Ki kételkedhetnék azon, hogy Ti Várakozásunknak megfelelcok.“ „De nem akarunk egyedül ebben megállapodni, a’ bels5 dolgokat elmellozni épen nem kívánniuk , lőtt olly szándékkal jöttünk , hogy a’ mi atyai indulatunk s/erént a’ Ti kívánságaitokat Kegyelmesen meghalgtssuk ; a’ írellyek orvoslást kívánnak, azokonn kÖunyebbíctsauk ; a’mi pedig jobb eiincézésí kíván, úgymint az igazságnak kiszólgiltatása, mellytSl függ a’ belső boldogság , azt elrendellyük.“ „Mind ezeket a’ mi Királyi ElŐadásink- ból , roellyeket itt nyilván Atyafiságodnak általadunk , bővebben megérthetik a’ SS. és RR. Nem-is kételkedünk, hogy az Ország-óyülésbéli Tanátskozások úgy fognak végződni, a’mint aft a’ Magyar Nemzethez viseltető szeretetünk, a’ Státusokban es Reudekben vetett bizodalmunk, a’ Kóz- sz'úkség, és Boldogság kíváanya, és a’ mi hajlandóságunkat, ’s kegyességünket reálok nézve megerőssíttse.“ O Császári Királyi Herczegsé- ge, az Ország’ Nádor-Ispánnya Ő Felségének Kegyelmes Beszédgyére e’kepen felelt: Felséges Csásxér, és apostoli Király Kegyelmes l'iunA ! „Felségednek atyai, ’s igazsággal, és kegyességgel teüyes szivét a’ külső Nem- zetek-is mrgasztallyák ; a’Magyarok pedig a’ többi Felséged’ Hatalma alatt lévő Népekkel együtt fiúi szeretettel tisztelik . » mert láttyák , ’s érozik mindnyájan, hogy Felséged’ kegyes szívének nehezen esik ka az üdok ’s kornyülállások új terheket hárítanak reájok. Tapasztalták azt a’Magyarok, hogy a’ Közjóra szükséges sege- delmek-is akárminémü szükségben nem máskép’, mint az Ország* Törvénnyel’ értelme szerér.t kívántattak tŐllÖk, és rao- stau-is agyán ezt tapasztnllyák.“ „S*nfrateriio vinculo juncti Popu’i, sed uui- versa intueter Europa. Quis est, qui dubitare posset, Vos Nostrae Exspectationi responsuros ?‘e „Nolumus tamen in his tantum subsistere; nec etiam internas res praetermitti volumus. Imo ea mente venimus, ut pro paterno animi Nostri sensu Postulata Benigne exaudiamus ; ea, quae med iam deposcunt , relevemus; -quae nmgis coordiua% I * * * tionem desiderant, uti'est Justitiae, quae internae felicitatis fundamehtum constituit , Administratio, pertractemus.“ j,Quae ounU. ex Propositionibus Nostris, quas Dilectioni Vestrae hic palam consignamus, uberius intelligent. Nec dubitamus: Tractatus Diaetales eum exitum habituros, qui Nostro erga Gentem Hangaram Amori, Nostrae de Dominis Statibus et Ordinibus Exspoctacioni, publicae et Necessitati, et Felicitati respondeat, et Nostram iisdem Gratiam et Clementiam confir.net.“ Sua Celsitudo Caesareo-Regia Arcliidux Palatinus nomine Regni Statuum respondit sequentibus: Augustissime Imperator et Rex Aposto- lice, Domine Domine Clementissime! „Paternum Majestatis Vestrae Sacratissimae cor, et justum, et Benignitate plenum, exterae quoque Nationes celebrant; Hungari cum ceteris Majestatis Vestrae sceptro subjectis populis filiali pietate venerantur. Vident enim et sentiunt universi, Majestatis Vestrae benigno animo grave accidere, si temporum et rerum necessitas nova illis onera imponat. Experti sunt Hungari, nunquam, urgente etiam quacunque necessitate, aliter, quam in sensu Constitutionis, auxilia fracui publico necessaria auaesica esse ; ec id ipsum nunc fieri experiuntur.“ Nemo
