Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)

1807 / 1. ülés

I. ű LÉS.

ikben, mintegy magát, az egész Magyar Nemzetet, itten , ax Országnak szinte közepén , hajdani szokása szerént, minden tájékról egybe-gyttlve, közelebbről tisztelhetem !

Mellyik jó, ’ß K irállyához hív Jobbágy; mellyik jó, ’3 Hazáját, (ezt a’ bóldog, ezt az «Ily sok tekéntetetben , szeretetre méltó szép édes Hazát!) igazán kedvelik Pólg&r, és egy szóval, mellyik jó, és hív Magyar ne örülne tellyei szívéből, most a’ midSn Európa* más Tar- tománnyaiuak mái állapottyit megtekéut- vén, Szemeit e* Gyülekezetre fordíttya?

9

Ki ne tisztelné egyszer’smind annak a szelíd, és ritka jóságú Fejedelemnek, oly sokféle Népekre egyaránt kiterjedő 9 de a’ mi Nemzetünkhöz majd még is különösebben vonszó atyai Szeretetét, gondoskodását; a’ kinek bŐlts és mérte}.' letes igazgatása, a’ kinek a* mostani odókor’ Szüntelen Változásai között is mindég a’ Törvények’ értelméhez szabott Kor- raányozása alatt ily Boldogok lehetünk, hogy most itt tsendesen, ’s bátran Ösz- vegyülhetünk ; hogy most, a’ midőn más Nemzetek , rész-szerént a’bizonytalan Jövendőnek keményen fenyegető homállyá- tól rettegve irtóznak ; rész-szerént pedig a’ legvérengezőbb háborúba már bé is-ke- veredtek , sőt annak majd elviselhetetlen terhei alatt szinte alig nyögnek; mi Magyarok, itt Hazánknak, ’s az áldott Békességnek tsende* Kebelében, Országunk’ •1x5 FŐ-Várossában, a’ Köz-Jóról tanáts- kozhatunk , ’s hogy Fejedelmünknek , és Hazánknak , dolgairól, hogy az egész Birodalomnak, a’ mi különös, és saját sze- rentsénkkel együtt-járó, ’s elváltozlia- tatlanúl öszvekaptsoltt közönséges hasznáról, Felséges Királlyunkkal, mint mindnyájunknak szívből szeretett, ’s viszszonta % szerető Édes Attyával, személy-szerént, minden tartózkodás nélkül, ’s tökélletes Fiúi Bátorsággal, Bizodalommal, értekezhetünk.

inque meritissimis eorundem personis ip sam quasi totam Nationem Hungaram, hie in meditullio Regni, prisco more, omnibus ex partibus confluentem propius ve*- nerari licet.

Quis enim bonus Regique suo fideliß subditus, quis probus Patriaeque suae, dulcissimae hujus ac tot nominibus carae Patriae, amans civis; vel ut uno verbo eloquar, quisnan veri nominis since- rusque Hungarus non rummo perfundatur gaudio, dum, aliorum Eur^paeRegnorumstatum praesentem animo volvens, ad hunc coetum oculos convertit ? Quis non veneretur mitissimum , raraqne probitate conspicuum principem, qui tot diversos populus aequali , nostram tamen gentem et peculiari, complectitur amore ac solicitu- úine ? sub cujus sapiente, moderato atque inter continuas temporum nostrorum vicissitudines semper tamen legibus attemperato Regimine ad hanc perrigimus felicitatem, ut hic tranquilli securicue convenire erue- amus; et dum nationes aliae partim futuri temporis incerto exitu, perniciemque minitan*e caligine consternantur, pari n vero cruentissimo jam 'mplicitae bello,«ub ejus prope fatiscunt onere, nos Hungari in pacato patriae, almaeque pacis sinu, in principe Regni nostri urbe, de salute communi in medium consulere, de Regis Patriaeque negotiis, de Monarchiae totius prosperitate, cui singularis propriaque nostra felicitate intime juncta est, cum Augustissimo Rege nostro , nobis orr.n:bus dilectissimo, ac nos vicissiin amante Tatie, cum ea, quae Filiis convenit, vera fiducia deliberare possimus?

Be

Ve-