Naponkent-való jegyzései az 1805dik esztendőben Felséges Második Ferencz romai császár, Magyar és Cseh ország' koronás királlya által Po'sony szabad királyi várossában mindszent - havának 13-dik napjára rendeltt Magyar ország' gyülésének (Pozsony, 1805)

1805 / 1. ülés

I. ti L É

donságaikról az egész Ország el ott isméretessekké tették magokat; az újjabbak penig hasonló buzgó* sággal lelkesítve vannak: Külőmig en a’ mostani Ország’ Gyűlésének az egybe hivó Királyi Levélben jelentett Tárgyát hazafi ui indulatoknak serkentése mellett e’ következendő Szavakkal előadta :

Tekintetes Nemes Statusok, cs

Rendek !

Ez már második Ország’ Gyűlése, mellyen Felséges Királyunknak kegyes tetzéséböl szerentsém van, a’ Tekéntetes Némés Státusoknak, és Rendeknek Országos tanátskozásaikat ezen díszes helyről igazgatva intézgetnem, ’s a’Köz- Jóra tárgyázó igyekezeteikben, fáradozásaikban részesülnöm.

Tiszti hivatalomnak nehéz terhét a’ könnyebbíti, 's elmémet a’ serkenti, ’s bátorítja leg-inkább; hogy a’ Tekéntetes Nemes Státu. sok Követjei - között többnyire azokat örömmel látom jelen lenni, a’ kik már a' multt Ország’ Gyűlés alkalmatosságával Hazánk dolgairól egygyütt tanátskoztak, és a’kik- nek mind jó Fejedelmünkhöz viseltető változhatatlan tiszta hivsé- geket, ’s kedves Hazánkhoz von- zó igaz, és buzgó szereteteket (melly mindenkor, és egyedül csak a’ Közönséges Jónak érő-vitelére czéloz) mind pedig a’ ta- nátskozásban meg - szokott érett értelmeket, díszes magok viseletét, és a' meg-fontolásra éleikbe adattatott dolgoknak, a tellves, és tulajdon mivóltokba tökéllete- sen bé-látó mély böltsességeket tapasztalva tapasztaltam, ’s köz- zelebbröl ismérem; és a’ kik iránt,

ugyan

2

dem in Benignis Regalibus exprimuntur, sequenti Oratione commemoravit:

‘ Inclyti SS. et 00.

Itera haec sunt Comitia, quibus mihi Optimi Regis Nostri Benignitate contigit ea felicitas: ut II. SS. et 00. Regni deliberationibus praesim.

Difficultatem laboris hujus plurimum sublevat, et me maxime erigit: quod plerosque eorum in. ter Nuncios Statuum adesse videam, qui jam prioribus Comitiis, in Rémpublicam consuluerunt; quorum mihi et intemerata erga Principem fides, et verus erga Patriam amor, (qui semper publicum Bonum spectat) et in consiliis maturitas, gravitas, ac sapientia cognita , perspectaque sunt; denique de quibus plene confido, quod amicitiam illam , qua me hucusque , et publice, et privatim honorarunt, quamque semper grata memoria recolo, et dum vixero, recolam, juncta etiam Novorum Sociorum opera , confirmaturi sint.

Quae