Naponkent-való jegyzései az 1805dik esztendőben Felséges Második Ferencz romai császár, Magyar és Cseh ország' koronás királlya által Po'sony szabad királyi várossában mindszent - havának 13-dik napjára rendeltt Magyar ország' gyülésének (Pozsony, 1805)

1805 / 13. ülés

100 i3. Ülés. „Hogy a' közönségesFegyverre-ke- íés ezen alkalmatossággal nagyobb számmal, mint - sem hajdan el - intézteiéit, azt mindnyájunk, egyenlő buzgóságának, a’ mel- 1 yel leg kegyelmesebb Királyunk­nak, Szent Koronánknak, és Ősi Alkotmányunknak védelmére fel­gyulladtunk, kell tulajdonítanunk: hogy ennek rendje, és módja, a’ mennyire az üdonek rövidsége en­gedte, gyorsan meg-határoztalott, azt ugyan, a’ TT. SS. és RR. a’há- láadó szívnek buzgó érzékenységi­vei, ügy-mint: Felséges Fő Her- czegséged’ eszközlését meg - esmé- rik, mivel azon üdőlöl fogva, miól- ta Felséges Királyi Herczegséged a' Nemzetnek szerencséjéért a' Ná­dor Ispányságot fel-vállalni méltóz- tatott, tapasztalták, hogy Felséges Királyi Herczegséged mindenkor azon törekedett, hogy nem csak a' Polgári Alkotmány , ’s az Ország’ Törvénnyel' ésa’TT. SS. ésRR. sza­badságaik fenn - tartassanak, ha­O y nem a’ Haza’ szerencséje - is gyara­podjék; olly bizodalommal vágy­nak, hogy egyszer’s mind azoktól se tartsanak, a’ mellyek Felséges Királyi Herczegségednek okos, és kegyes végzéseivel jókká hagy adat­nak. iázen bizodalom azt fogja esz­közleni, hogy a’ mit Felséges Ki­rályi Herczegséged e’ jelen - lévő közönséges Fegyverre - kelésnek tárgyára, és egyebekre, a’ mellyek meg - eshetnek , tartozandónak kegyessen Ítélni, és rendelni fog, azt gyorsan tellyesitsék. * A' mi a’ TT. SS. és RR. nevek­ben tett kezességet illeti: én azon érzékenységeknek, a mellyekkel a’ TT. SS. és RR. lelkesittettek, Ma­gyarázója azoknak nevekben, és mint-egy szájokkal szentül foga­dom: hogy a’ Királyért, Szent Ko­„Quod promte, alacriter Genera­lis Insurrectio , majore, quam an­tea, numero decreta sit, id nostrum omnium pari ardori,— quo,— ad tuendum Regem nostrum clemen- tissimum,Sacram Coronam, et Con­stitutionem avitam exarsimus, — tribuendum est: — quod ejus mo­dus aliquis, — quantum temporis necessitas admisit, celeriter factus sit, — id quidem SS. et 00. cum devoto gratissimi animi sensu, Se­renitati Vestrae Regiae deberi — agnoscunt : — Cum enim ab eo inde tempore, quo Sereji itas Vestra Regia, pro felicitate Nationis, — Pa­latini dignitatem suscipere dignata est: experti sint, Serenitatem Ve­stram Regiam, semper id, studiose curasse;— non tantum ut constitu­tio, legesque Regni,— et praero­gativae Statuum ac Ordinum con­serventur,— sed ut Regnum felici­tatis etiam capiat incrementa, ea ducuntur fiducia, — ut nihil in iis praemetuant, quae Serenitatis Ve­strae Regiae, sapienti, — benicno- que — probantur judicio. — Quae fiducia faciet — ut, —- quod ad praesentem Insurrectionis scopum et alia, quae forte eveni­rent, pertinere benigne judicave­rit, — disposuerit, — promte exe- quantur. Quod ad susceptum, nomine etiam 11. Statuum et Ordinum vadi­monium adlinet, — ego — sen­suum, — quibus 11. Status et Ordines, — animati sunt, — Inter­pres! — eorundem vice, — et qua- ii ore — sancte voveo, — quod Se­reni-

Next

/
Thumbnails
Contents