Naponként-való jegyzései az 1802dik esztendőben felséges második Ferentz római tsászár Magyar, és Tseh ország koronás királya által Posony szabad királyi várossában pünkösd havának [május] 2-dik napjára rendeltt, s ugyan ott azon esztendőben mind szent (Buda, 1802)
1802 / 1. ülés
* 14 nyofsá tette, e’ következendő nemzeti nyelvre fordított értelemmel: „ Már máfod ízben van alkalma- tofságom Orfzág’ gyűlésén, az egybe gyűlt M. Fő-Rendeknek fzemléléseben gyönyörködnöm; moll kivált annyival nagyobb öröm, és fzívbéli meg-elé- gedéfsel, hogy a’ legközelebb tartott 1795-dik Efztendőbéli Gyülekezetbe az ellenséges fegyvereknek minden felől való tsattogása , és a5 fenyegető vefzedelem miatt egyedül azon efzkö- zókrül lelietett légyen tanácskozni, mellyek által vefzélyben forgó kedves Hazát kéfzséggel támogatni, és a’ Haddal közönségefsen együtt j író fzomo- rú Ínséget (erényen el-háríttani lehessen; moll azomban a’ vidám Békesség vifzfza térvén, Felséges Csáízár, kegyelmes Királyunk e’ jelen-való Or- ízág* Gyűlését ki-hirdetni, ’s azt Felséges fzemállyébe vezérelni el-tökél- lette légyen, hogy így a’ M. Fő-Rendek’, és T. SS. és Rendek’ kőltsönös bőlts tanátskozásai által azok, a’ mellyek ezen kedves Orfzág boldogságának gyökeresíttésére, és gyarapítására fzolgálhatnak , végeztefsenek , ’s Törvényefsen meg-erósíttefsenek.,, „Esméretes kegyes Fejedelmünk előtt a’ Vitéz Magyar Nemzetnek Hazája eránt jeles fzeretete, ’s Fejedelme eránt nem kifsebb mértékben-való tifzta hív indúlattya, mellyet ditsős- séges Orfzáglásának kezdetétől fogva mindenkor, de kiváltképpen az 1796. Efztendőbeli Orfzág Gyűlésén, és három efztendő forgásá alatt két rendhéli vitézlő Nemes feregnek Táborba-való fzálítása által meg-bizonyított. “ „Illy tündöklő Tanúsága a’ Hizá- hoz-való buzgó fzeretetének, ’s a’ Fejedelem eránt-való hívségének, éj igaz fel-áldozásának femmi kétségnek O Felsége előtt helyet nem enged az eránt: hogy a’ jelen-való Orfzág Gyűlésének Tárgyai olly ferénységgel, és figyel^ metefséggel ne folytatafsanak, a’ melly fzerént azokat kívánt végre, az-az- az Orfzág’ boldogságára, és difzére mennél előbb hajtani lehefsen. “ „ Könnyebbítteni fogja ezen di- fzes végnek fzerentsés, és bizonyos el-érését, kegyelmes Fejedelmünknek Felséges jelen-létele; mert minden történhető kételkedéfekben nyitott űt lefz nem annyira kegyelmes Urunk„ Altera jam vice perfruor gratis fimo Excelforum Procerum, in Gene ralibus his Regni Comitiis Congregatorum , Confpectu ; ac nunc quidem tanto majori cum folatio, animique mei fatistactione, quod in novillimo x\nni 1795. Conventu, perftrepentibus undique hoitilibus armis, & urgente periculo nonnifi de mediis deliberari potuerit , quibus laboranti Charse Patrue promte fuccurri, & triftis illa Calamitas, quse e Be-llo plerumque confeqúi folet, quo celerius arceri pofiit; jam vero reveda alma pace, Augufiillimus Imperator, Rex Nofter Clementifiimus Generalem hanc Regni Diaetam indicere, eique Augufta fua perfona prm- effe decreverit, ut mutuis, ac fapien- tibus Excelforum Procerum, & Inclytorum Statuum, ac Ordinum Confiliis ea, qu e ad firmandam, ampliusque provehendam communem perchari fui Regni Hungarian felicitatem pertinent, decernerentur , ac publica Lege fand- rentur. “ „Novit Princeps nofier Benignifli- fimus Infignem Generofa? Nationis Hun- garse in Patriam amorem non minus, ac tenerrimum erga fe affectum ab exordio Gloriofi Regiminis fui, imprimis vero in Comitiis Anni 1796. duplicique intra triennium edudo florentifiimo I11- furgentis Nobilitatis Exercitu demon- firatum. “ „Illuftre hoc ardentis in Patriam amoris, confpicum erga Summum Terne Principem fidei, ac verse devotionis documentum Suam Majeftatem Sa- cratifiimam nullatenus dubitare finit; quin objecta prsefentium quoque Regni Comitiorum tanta alacritate, & attentione pertractanda fint, ut ea ad optatum finem, qui Salus, Felicitas, & Gloria Regni eft, quo citius perduci valeant.“ “Nobilem hunc finem felicius» certiusque affequi licebit per Augufiam optimi Principis nofiri prmfentiam; in omni enim, quod occurrere contigerit, dubio, pronum erit, non tam ad Hrgi- um Clementiffimi Domini Nofiri Solium, quam