Naponként-való jegyzései az 1802dik esztendőben felséges második Ferentz római tsászár Magyar, és Tseh ország koronás királya által Posony szabad királyi várossában pünkösd havának [május] 2-dik napjára rendeltt, s ugyan ott azon esztendőben mind szent (Buda, 1802)
1802 / 43. ülés
emelte; mivel ez által nem Csak az cgéfz község terheltetik, hanem az 17.91. Efztendőbéli 20-dik Törvény-is sértetodik. Ezen sérelemnek a1 Királyi kegyelem és igazság által mentői elébb való orvoslásáért esedezett. “ „ Hasonlóképen Trenchén, Vafs, és Nyitra Vármegyék panafzolkodtak: hogy a’ Megyéjekben lévő Só - Titz- tségek a’ fzekerezésnek drágább volta miatt a’ só árát réfz - lzerént 6. réiz- lzerént pedig 3 krajtzárral fel-emelték, minekelötte ezen dolog a1 Vármegyékkel, vagy pedig a Helytartó Tanátsal közöltetett volna. Azért-is ezen Vármegyék réfzéról-is kérettetett: hogy a’ dolog orvosoltaííon. “ ,, Ezen sérelem a’ SS. és Rendek által vóltaképen meg-visgáltatván, rendeltetett: hogy 0 Felségének különösön bé-jelentelTen. Annál-is inkább: hogy a5 só vitelnek bére , a’ só árába foglalva lévén, a’ moftaniOrfzágGyűlése alkalmatofságával-is, a’ só ára 1 fl. 6 krajtzárral olly móddal fellyebb-emel- tetett: hogy ebbe tudódjon a5 fzeke* reseknek bére-is, és többé akár mi- tsoda fzín alatt, a’ só ára fel-ne emel- teííen. De külömben-is, hogy ha né- melly környül-állások, úgymint: az ú- taknak nehézsége, vagy pedig akarmi- féle drágaság, némelly helyeken a fzegény népnek meg-kémélése végett a’ fzekerezoknek bérét fellyebb emelni tanátslaná, rnoft folyó efztendönek, és Sz. Iván Havának 20-dik napján,Ö Felségéhez küldött Fel-írásokban, már arról az Orfzág Rendjei emlékeztek: hogy a5 mi a’ köz Szükségektől, a’ fellyebb emeltetett só árából meg - marad, a' só-vitel bérének meg-jobbítására fordíttaííon. A5 honnan következik : hogy a’ mi az Orfzág-Gyülése által meg-határoztatott só árán kívül vé- tetódik, az Orfzág - Gyűlésének végzése ellen; és azoknak terhére vagyon , a’ kik eztet fizetni köteleztetek. itaque hoc, non tantum in univerfi Status damnum, verum etiam in praj- judicium, & Articuli 20: 1791 lseiké nem directum, pro celerrimo remedio , pnegravioque tollendo, Clementias, de J uititicE Regia? praúérenter proponendum ílagitat. “ ,, Cujus in nexu, a parte quoque Comitatuum Trenchinienlis, Ca- ftriferrei, & Nitrienfis querimonia in eo propofita fuit: quod per gremialia nonnulla falis Oificia, titulo veCturte partim in 6, partim vero in 3 x-ris falis pretium durantibus modernis Comitiis, & nec auditis prasvie Jurisdictionibus , neque prsein'.lfa Coniilio Regio Locumtenentiaii Infirmatione, adauctum habeatur; confimiliter proinde abusus iitiusmodi fufferendus, & Legalis medela ponenda ex parte horum etiam Comitatuum petitor. “ „ Cujusmodi gravamine in uberiorem disquiiitionem alfumto, & pro rei gravitate expenfo, visum eit II, Statibus & OO. Gravamen iithoc inter prieferentialia referre ; eo magis quod veótura? mércédé falis pretio inclusa exiftente, pretium falis moderna etiam Diasta in Rhfl. 1, xr. 6. eo in intelleötu fit adau&um, ut vecturaria merces eidem inhaereat, neque arbitraria, quocunque demum fub titulo elevatio pretii fiat. Sed & alias, pro casu occurrentium Circumftantia- rum, fi nimirum, feu viarum impraéti- cabilitas, feu pabuli char iit ia, & ex- celfivum rerum pretium, veöturariam mercedem in una, alterave itatione, conservatione plebis id ipsum expo- fcente in casu extraordinario elevandam fvaderet, per demifiam Peprre- fentationem fub 20 Junii a. c. fáőtam, ea ratione profpeétum foret: ut ex fumma ad tegendas Status publici ne- ceflitates oblata, ik ad falis pretium derivata, resultans remanentia, pro augendo etiam veéturse pretio deservb at; unde fuapte consequitur, omne id, quod ultra pretium, fub hifce Comitiis adauőtum quocunque demum titulo desumitur, in obversum Disetalis Conclufi fieri, & in partium, in quibus talismodi desumtio fit, laggravium tendere. “ AcHhhh
