Naponként-való jegyzései az 1802dik esztendőben felséges második Ferentz római tsászár Magyar, és Tseh ország koronás királya által Posony szabad királyi várossában pünkösd havának [május] 2-dik napjára rendeltt, s ugyan ott azon esztendőben mind szent (Buda, 1802)
1802 / 1. ülés
8 fáradságot nem fogok fajnállani, vagy el'mulatni; sőt éjjel nappal, tellyes igyekezettel azon lefzek , hogy Eő Felségének kegyes akaratja fzerínt kedves édes hazánknak fzerentséjét, és boldogságát elő-mozdíthafíám ; ezen az egygyen kívül, femmi egyébre nem ügyelvén. Melly fzíves igyekezeti- met, hogyha a’ T. N. SS. és Rendek fegítsége által fzerentsés ki-menetel követheti; hogyha azt el-érhetjük, ' hogy Kegyes Jóságű Királyunk kívánságainak , és polgár-társaink méltó várakozásának tökélletesen eleget te- fzünk : akkor azután \ alójában boldogoknak állíthatjuk magunkat. Mert noha külőmben az igaz jó lelki - esméret elegendő vígafztaiás légyen-is, fokkal nagyobb, és édesebb ez a’ belső jutalom még-is, hogyha mind kegyes Fejedelmünknek , mind kedves Hazafi társainknak helyben - hagyása koronázza jó fzándékainkat , hív igyekezeteinket. „ Nints már egyébb hátra, hanem hogy a’ bé-vett fzokás fzerént követséget küldven mind Eó Királyi Her- tzegségéhez, Orfzágunk Nádor-Ispán- nyához, (a* ki-is fő-hivatallyának fzerentsés kezdetétől fogva mind ekkorig nyilván meg-bizonyította, melly igen fzívén viseli hazánknak, ’s mindnyájunknak boldogságát) mind pedig a’ fő Rendekhez irántok viseltető tiíztele- tiinket meg-bizonyíttafsuk, és őket egyízer’smind, hogy fzándékaikat, ’s hazafiui igyekezeteiket a’ miéinkkel egygyesíteni ne fajnállyák, illendőképpen meg-kérjük; azután pedig mineK- előtte mi magunk-is további dolgainkhoz fognánk, a’ Mindenható Úr lftent (ki valamint az egéiiz mindenséget, ügy különöfsen az emberi nemzetnek torsát, ’s fzerentséjét-is az ó Bólts, és örök gondvilelése lzerínt igazgatja) fegítségül hívjuk,hogy ezt az olly nagy, és fontos munkát leg-bóldogabb végre juttatni méltóztafson. Ezen Befzéd után a’ T. Státusok, és Rendek kedvező hangokkal - is nyilatkoztatták Méltóságos Pcrfonális Úr eránt tökélletes bizodalmakat, ’s valóságos hajlandóságból fzármazott tifz- teletjeket, de tulajdonképpen Fó-Tifz- telendó l’ctncsay jjcinos Efztergomi Káptalan’ Kóvettye a’ SS. és Rendeli* nevébe illendő köfzöntéíTel tiíztelte e* következendő befzéde által: „ Jamnonfupereft aliud, quam ut more confveto, milfa legatione, venerationem nofiram erga Screuillimum Regium Principem Archi-Ducem, & \. Dominum Regni Palatinum (qui a tempore aditi felieifiime muneris, luculen- tiflime oftendit, quam Ei felicitas Regni , noflraque omnium cordi fit) & erga Excelios Proceres obfequium no- firum leftemur, eosque ad conjungenda nobiscum fiudia invitemus; dein autem , antequam ipli operi manum admoveamus, Omnipotentis DEI, qui ficut hoc univerfum: ita imprimis Humani Generis Beatitatem Sapientiifima Sua providentia gubernat, opem imploremus, ut tanti operis fucceiTus eile velit quam feliciflimos. w. Sermone hoc terminato, SS. & OO. Regni, connnuni acclamatione gaudium, fuamque erga llluftrifiinmm Perfohalem fiduciam, rtque venerationem declararunt. Speciatim vero Rc- verendifliiiius Praelatus Joannes Fan- csaij Strigonienfis Capituli J\uncius, nomine 1 í. SS. & Ordinum, Lingva Hungarica hunc in fenum prolocutus eil:
