Naponként-való jegyzései az 1792dik esztendőben felséges Ferentz Magyar, és Cseh országi király által, szabad királyi várossába Budára pünkösd havának 20dik napjára rendelt, 's ugyan ott azon esztendőben Szt. Iván havának 26dik napján bé-fejezett Magyar ország gyülésének (Buda, 1792)
1792 / 1. ülés
C t) # Irélö Meítere, Tábla Bíró. Horváth Orfzág réfzérúl: Szkerletz sidam. A’ Tifztelendő Egyházi Rendbűi * Szabó A?h drás. Noviai Füí'pök , és Efztergomi. Káptolan Követtye. A’ Vármegyék réfzérúl .* Jczernitzky Karoly , Nitrai, Kadvánfzky János, Zólyomi, Horváth Sigmond, Sopronyi, Bczerédi lgnátzi Győri, Horváth Stanfits Imre, Szepefi, Rhe'dei Ferentz, Szadi m aii, Gróf Fekete János, Tsanádi. A’ Jelen nem lévők réízérá!: Adonyi György , Hávor lftván. A’ Királyi Várofok réfzérúl: Margarits János, Budai, Szombatbi Kíván, Debrctzeni Váro- foknak követjei. Azon közben a’ Méltóságos FŐ Rendek a’ Felséges Királyi Hertzeg, és Orfzág Nádor Iípánya Elő-úlése alatt a’ ízomfzéd kiífebb Palotában öízve gyülekezvén, Ö Királyi Hertzegsége a’ Felséges Máíödik Leopold Tsáfzár, és Magyar Király reménte- len kimúlásán az egéfz Nemzetnek gyáfzos fájdalmát, a’ meliy egyedül a’ moll uralkodó Fejedelemnek eleitúl fogva az Orlzág- hoz mutatott Kegyefséggel tellyes fzeretete álal enyhittethetik- meg, és az el-tsüggctt ízíveket örömre gerjefztheti, a’ Méltósá- gos Fő Rendek elejben terjefztvén: Ezen Nagy Kegyelmű Fejedelemnek hová hamarébb való Koronázására a’ Méltóságos FŐ Rendeket Deák Nyelvben foglaltt hathatós Befzéddcl ébrefz- tette; a* mellynek Magyar Nyelvben következendő az értelme: v Igen nagyon örvendek, hogy az Orfzág Fő Rendéit illy „ fzámofsan öfzve gyúlekezve*ízcmlélem, ’s nékünk újabb al- t> kalmatofság adódott arra, hogy arrúl tanátskozhafsunk, a’ ,, mit af köz jó kíván, bizonyára leg nagyobb vidámságot efz- „ közlene bennem ezen öfzve gyűlés, hanem ha ennek oka amaz „ keferves Történet, melly minnyájunknak fzívét hatotta, forga- „ na fzemem előtt fzúntelenúl. „ Lágyan-is nem tsak én magam, hanem minden Népek, yt kik felejthetetlen Királjunknak uralkodáfa alá rekefztettek va- „ la, Benne a’leg jobb Attyátúl fofztattanak-meg, a’ kinek egye- „ dúl a’ volt Tzéllya, hogy a’ maga Népének fzívét örököfséve „ tegye, s azt ízeretettel, és bizodalommal igazgatná. Uralko- « dala alatt lévő Népei közt egyel fém tapafztáltatta annyira buzgó ízeretetének Tanúbizonyságait, mint a’ Magyar Nemzct- „ tel. Ha a’ Törvényeket, mellyek Igazgatáfa alatt alkottattak, „ ha az igaz orfzáglás iránt való értelmeit, mcllyeket gyakran, „ kiváltképpen pedig azon Napon, mellyen az Orfzágnak egy- » be gyúitt Rendekül utoljára el-bútfúzott volt, ki fejezett, és „ fzívének belső indulataiból nyilvánságofsá tett, emlékezetes » Elmével meg-hánnyuk, vettyük; bizonnyal meg-kell vallanunk, « hogy a’ Fejedelmeknek magok Népei iránt való Jóakaratjá- » uak, és fzeretetének illy emlékeztető oízlopát alig íajdítjuk » az ez előtt ebfolyt időknek történeteiben. 9> Nem