Naponként-való jegyzései az 1792dik esztendőben felséges Ferentz Magyar, és Cseh országi király által, szabad királyi várossába Budára pünkösd havának 20dik napjára rendelt, 's ugyan ott azon esztendőben Szt. Iván havának 26dik napján bé-fejezett Magyar ország gyülésének (Buda, 1792)
1792 / 4. ülés
Orfzág Boldogulására tzclozó Gondoskodását, az Orfzág Rendéiben helyheztetett Királyi Bizodalmát, ’s azokhoz vifeltetett atyai Kegyelmét következendő Magyar Befzéddel tcrjefztette a’ Státufok eleiben: „ Örömmel láttya Felséges Urunk FERENTZ Magyar, ,, és Cseh Orfzágnak örökös Királlyá, ezen közönséges Orfzág „ Gyűlésére illy fzép fzámmal öfzve gyültt Magyar Orfzág, és » ahoz tartozó Réfzeknek hív Rendjeit. „ Felséges Urunk maga, és ezen Hazának nagy fzomorú- „ ságára történt Halálát édes Anyának máfodik LEOPOLD Tsá- ,, fzárnak, és Apoftoli Királynak hírül adván, örökségül reá né- „ zó Magyar Orfzág Birodalmát - is már Kezéhez vette ugyan, >, de élő Törvényünk hagyománya fzerént, fzerent*és meg-ko- „ ronáztatására, és még más sürgetőbb Dolgoknak el-igazittá- „ sára rendelte egyfzer ’s mind ezen közönséges Orfzág Gyü- » lését. „ Ö Felsége bizonyoíTan reménli, hogy az Orfzágnak hív „ Rendei moít-is a' köz Dolgoknak folytatásában ugyan azon „ igaz, és a’ Király úgy mint az Haza javára egyenlőképpen „ néző Búzgóságokat fogják mutatni, mellyet más több alkalma- „ tofsággal bizonyítottak; ajánlja viízont Felséges Urunk-is, „ hogy azokban, mellyek ezen Orfzágnak, és hozzá tartozan- „ dó Réfzeknek javakra tzéloznak, maga atyai Indúlatinak kí- „ vánnya nyilvánságos Próbáit adni, mellyeknek bővebb értel- », mekre maga kegyes Propofitióit írásban parantsolta foglaltatni. Maga továbbá a’ Felséges Király Deák Nyelven Akarat- tvát ki-jelentvén, e’ következendő minden fzívcket örömre, és Bizodalomra gerjefztő Szavakkal folytatta Befzédgyét: 5’ » u 33 33 33 33 33 33 3> 3> 33 33 33 33 33 „ Orbatus nuper Patre optimo , venio in medium Dominorum Statuum, ut affli&o cordi novo vulnere, per a- miifam hifce diebus dile&am Matrem faucio, lenimen apud eos potiiiimum quaererem, qui non modo Principibus fuis fidem iervare, fed eosdem tenero etiam amore pro- fequi fciunt. Venio, ut Eidem Patri per Me, ac Dominos Status, quos ille perinde Filiorum fuorum loco habebat, perrenne ftatuatur dile* ftionis monumentum : quippe, ut quod Is in Commodum „ Minapában leg jobb Atyámtól meg-fofztatván; a’ Sráru- fok közé jöttem, hogy a’ leg közelebb el-múltt napokban kedves Anyámtúl lett fofzta- táfom által meg-keferedett fzí- vemen efett újjabb febemnek enyhittését leg inkább azoknál kereshetem, a’ kik nem tsak Fejedelmekhez való Hív- ségeket meg-tartani, hanem azokat igazán fzeretni-is tudják. Azért jöttem, hogy azon Atyámnak En általam, és a’ Státufok által, kiket Ö egyaránt Fiai gyanánt tartott, örökös ízeretetnek ofzlopa „ emel35 V
