Naponként-való jegyzései az 1792dik esztendőben felséges Ferentz Magyar, és Cseh országi király által, szabad királyi várossába Budára pünkösd havának 20dik napjára rendelt, 's ugyan ott azon esztendőben Szt. Iván havának 26dik napján bé-fejezett Magyar ország gyülésének (Buda, 1792)
1792 / 1. ülés
•&-=!> C 7 ) %—i ítélő Medere, Gányi János, Tábla Bíró. Horváth Orfzág réfzérúl: Szkerletz Adum. A’ Tifztelendő Egyházi Rendbúi l Szabó András. Noviai Püfpök , és Efztergomi Káptolan Követtye. A’ Vármegyék réfzérúl.* Jexernitzky Károly , Nitrai, Radvánfzky János, Zólyomi, Horváth Sigmond, Sopronyi > Bezerédi lgnátz, Győri, Horváth St unfits Imre, Szepefi, Rbédei Ferentz, Szathmá- ri, Gróf Fekete János, Tsanádi. X’ Jelen nem lévők réfzérúl: Adovyi György , Hávor lfiván. A’ Királyi Várofok réfzérúl: Margarits János, Budai, Szombathi litván, Debretzeni Váro- foknak követjei. Azon közben a’Méltóságos Fő Rendek a’Felséges Királyi Hertzeg, és Orfzág Nádor Iípánya ElŐ-Úlése alatt a’ ízomfzéd kifíebb Palotában öízve gyülekezvén, Ö Királyi Hertzegsége a Felséges Máfodik Leopold Tsáfzár, és Magvar Király reménte- len kimúlásán az egéfz Nemzetnek gyáfzos fajdalmát, a’ melly egyedül a’ moil uralkodó Fejedelemnek eleitúl fogva az Orfzág* hoz mutatott Kegveíséggel tellyes fzeretete álal cnyhittethetik- meg, és az el-tsüggctt Ízíveket örömre gerjefztheti, a’ Méltósá- gos Fő Rendek elejben terjefztvén: Ezen Nagy Kegyelmú Fejedelemnek hová hamarább való Koronázására a’ Méltoságos Fő Rendeket Deák Nyelvben foglaltt hathatós Befzéddei ébrefz- tette; a* mellynek Magyar Nyelvben következendő az értelme: n Igen nagyon örvendek, hogy az Orfzág Fő Rendéit illy « fzámofsan öfzve gyülekezve fzemlélcm, ’s néklink újabb al- Y) kalmatofság .adódott arra, hogy arrúl tanátskozhafsunk, a* r mit a’ köz jó kiván, bizonyára ieg nagyobb vidámságot efz- T. közlene bennem ezen öfzve gyűlés, hanem ha ennek oka amaz keferves Történet, melly minnyájunknak fzívét hatotta, fbrga- na fzemem előtt fzúntelenűl. „ Ugyan-is nem tsak én magam, hanem minden Népek, kik felejthetetlen Királjunknak uralkodáfa alá rekefztettek va- la, Benne a’leg jobb Attyátúl fofztattanak-meg, a* kinek egyedül a’ volt Tzéllya, hogy a’ maga Népének fzívét örököfséve tegye, ’s azt fzeretettel, és bizodalommal igazgatná. Uralkodáfa alatt lévő Népei közt egyel fém tapafztaltatta annyira buzgó fzeretetének Tanúbizonyságait, mint a’ Magyar Nemzettel. Ha a’ Törvényeket, mellyek Igazgatáfa alatt alkottattak, ha az igaz orfzáglás iránt való értelmeit, mellyeket gyakran, kiváltképpen pedig azon Napon , mellyen az Orfzágnak egybe gyúltt Rendekül utoljára el-bútfúzott volt, ki fejezett, és fzívének belső indulataiból nyilvánságofsá tett, emlékezetes Elmével meg-hánnyuk, vettyük; bizonnyal meg-kell vallanunk, hogy a’ Fejedelmeknek magok Népei iránt való Jóakaratjá- » nak, és fzeretetének illy emlékeztető ofzlopát alig íajdítjuk ,, az ez előtt el-folyt időknek történeteiben. „ Nem 9} Y) 99 99 99 yy 99 99 99 99
