Naponként-való jegyzései az 1790dik esztendőben Felséges IIdik Leopold tsászár, és Magyar országi király által, szabad királyi várossába Budára, Szent Jakab havának 6dik napjára rendelt, 's Szent András havának 3dik napjára Posony királyi várossába által-tétetett, 's ugyan ott, következő 1791dik esztendőben, böjt-más havának 13dik napján bé-fejeztetett Magyar ország gyűlésének (Buda, 1791)
1790-1791 / 1. ülés
( n ) » 39 39 99 5» 99 99 99 9» 99 99 99 39 93 99 99 99 99 99 99 99 99 ii 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 » 5) „ Boldogabb valójában fok más Európai Tartományoknál ; ezen Apoítoli Orfzág a’ Mi Kedves Hazánk az Iítcn Annyinak Oltalma alatt, mellynek a’ Cathoiica-Vallás bé-fzerzésétói fogva, ízüntelenűJ fél-ajánlva vala mindenkoron bátorságos ; Mert a' midón-is a’ Többiek magok Fel-zcndülésének , ’s Vifzízálkodáfoknak, Házokat,’s Oltárjokat fd-áldozták, midőn Haza-Fiák / / Vérektől, Patakok - gyanánt borittatnak az Uttzák, és az Utak, Várak, ’s a’ Helységek íMölőgnek, és a’ Nemzet végső Romlásira mindenek fel-förgattatnak, önnön a’ Vallás, és Szabadságnak, meg-óltalmazásában, ugyan-akkor, mind amaz meg-tsök- kenik, ming ez meg-erőtlenittetik , és a’ ;már fok Századoktól meg-tartatott Törvényes Igazgatás fel-bontatik , Hellyébcn pedig ingadozó, és erófzakos voltára, *s módjára - való - nézve meg minden-allandóság-nélkűl való állittatik bé. „ Az egy Világ tsudájára lett Magyar Nemzet, meg nem indíttatván leg-kevesebbet-is emez hívságos Ditsöségnck , íze» rentsétlen Vetélkedésnek, Belső - Verfengéfeknek, és a’ kevélyke/ dó-Ekeden - fzóllásnak fzomorú Játékjaitól, tudott minden-koron, mind fzemedeii az időnek engedni,mind pedig annak-ide- jében hathatósképpen munkálódni, meg - taníttatván az el-folyt időnek vifzontagságai, és a’ már Hamvaiban nyugovó Máfodik Jófef Tsáízár, tsak-:iem tiz Efztendóbéli önnön-maga tettzéíé íze- rént volt, hatalmas Orfzáglásának Példája által, mely félelmes légyen Eleinknek bőlts Öíi - Rendeléfeitől el-állani, mely tfalhatat- lan légyen, az 1567^ Efztendóbéli 31^ Artikulusnak Követ- kezéfe* a’ Hazai holzfzas idők által meg-erósíttetett, és még a* Vilzontagságokban-is fenn - tartatott Törvénnyeinknek egy-más- közt lévő, és következő Izorodabb egyesúléfe ’s öfzve - fogáfa miatt, meg-tudta még ama nagy Elméjű, egyébb-aránt jeles Tulajdonságokkal tündöklőtt akkoron Orfzágló-Jófef Tsáfzárt-is, ennek igazságáról, Öíi-Törvénnyeinek valóságáról, mint minden Köz-javának, ’s Boldogulásának, egyetlen-egy tántoríthatatlan Kút-fejérŐl, voltaképpen győzni-, Fenn marad öröködén Krónikánkban e’ Nagy-emlékezetű Fejedelemnek arról adott, halálával pedig meg erősíttetett , jeles bizonyság-tetele, a’ Királyi , és az Orfzágnak, a’ Succefíio cránt tett Kötéfekuek fzen- túl mindenkoron lejendő meg-tartáfa végett, leg - bizonyodéba Kezeíségűl. D 99 Mél-
