Az 1790-dik esztendőben Budán tartott Ország-Gyűlésének Naponként-való Jegyzései (Bécs, 1791)
1790-1791 / 59. ülés
620 ’s a’ Törvények f&nn-tartáfa eránt való tö- kélletes egyenefségcnek nyilvánságos bizonyságait már több ízben ki-mutatta; azért-is tökélleteííen meg-vágynak a’ Stárufok, és Rendek az eránt gyözettetve, hogy ezen veízélynek eizközei iegyenek azon Tanátfo- fok, a’ kik hamis fugallás által a’ Fejedelmet a’ Nemzettől el idegeníteni, a’ Nemzetet pedig a’ Fejedelem eránt való bizodalomtól meg- fofztani, kedvetleníteni, ’s ez által talán az Uralkodó Háznak romlását munkálni magokban el-tökéllették; illy vefzedelmes Környul- állátok között tehát egyéb módot nem látnának a’ Státufok , és Rendek, hanem hogy ezen sérelmes Változáfok ellen fenn-forgó Törvényes, és igazságos okai az Orfzágnak, Deputátió által egybe- fzedettetvén, és Re- praefentátióba foglaltatván , Nádor Ifpány Ó K. Hertzegsége, és az Orfzág által vá- iafztandó fö Tagok által Ö Felsége eleibe terjefztefTenek. Végre Ferentz Királyi Her- tzeghez fordítván befzédér, kérte az Orfzág neveben, hogy ezen hív Nemzetet, melly- nek idővel Királyja léfzen, mint tulajdon örökségét, az irigy Tanárfofoknak igyekezete ellen hathatólTart oltalmazni mcltóztafTon. Szóllának illy étén érteiemmei több Varmegyéknek Követtyeí-is, és minthogy a’ Magyar Orfzági Kamarának a’ Német Birodalombéli Kamarától való függésének híre - is fzárnyra kapott, sót még az Erdély Orfzági Cancelláriának a’ Magyar Orfzági Cancellá- riától való el-fzakalztáfa - is már közönsé gefsé tétetett; fzükségesnek ítélték azt - is, hogy
