Főrendiházi napló, 1861 - mutató

F

magában foglal, a mi a feliratokban Ő Felsége elé terjesztetett s egyedül az ország függetlensége és jogaink fentartása tekintetéből tétetik, s miután az országgyülés feloszlatása költségvetés megajánlása nélkül mindenesetre törvénytelen lenne, fogadja el azt a fház s üzenje meg a jegyző által a kháznak, hogy az óváshoz egész készséggel járul. Elnök ily értelemben mondja ki a határozatot. (Javasolja egyszersmind, hogy a fház tisztviselőinek és szolgáinak, a kik a történhető változás folytán kétes helyzetbe fognak jönni, a kházhoz hasonlóan 3 havi fizetést szavazzon meg, a mi általános helyesléssel elfogadtatott). Az ülés végén Mailáth György főtárnokmester szólalt fel, hosszabb beszédben vázolva azon férfiak helyzetét és törekvéseit, akik 1860. október 20-án a kormány élére állottak s kifejtve véleményét az absolutisticus irányzat várható eredményeiről. 1861. 22. ülés (aug. 22). A jkönyv hitelesítése után elnök, mielőtt a képviselőháztól átérkezett nagyhorderejű okiratokat felolvastatná, előadja, hogy a királyi biztos a két ház elnökeit magához kéretvén, átnyújtotta a legfelsőbb leiratokat a kház elnökének. Ezután Károlyi Gyula jegyző felolvasta először a Haller Ferencz gr. királyi biztossá való kineveztetéséről szóló s azután az országgyülés feloszlatását tartalmazó kir. leiratot. Károlyi Lajos gr., – nyitrai főispán – miután discussionak már nincs helye – három rövid inditványt tesz; 1. hogy a jkvbe hiven jöjjön mindaz, a mit az elnök ezen eljárás iránt előhozott; 2. a ház minden erővel s minden hazafiusággal járuljon a múlt ülésben elfogadott óváshoz; s 3. hogy miután az országgyülés szétoszlatásához még a karhatalom fenyegetése is hozzájárult – melyet az egybegyűlt országgyülés nem érdemelt volna meg – ezt tekintetbe véve, ismerjék a főrendek kötelességüknek hódolni és szétoszlani. Miután Orczy Béla felolvasta az ülés jkvét, mely észrevétel nélkül helybenhagyatott, Apponyi György gr. bucsubeszédében köszönetet mondott a főrendek bizalmáért és támogatásáért. A főrendek felállva, hosszantartó harsány éljenzéssel búcsúztak az elnöktől. – Az 1865–8-iki országgyülésen. I. (A főrendiház külön.) 1865. 6. ülés (1866. febr. 13). A több főrend kívánatára összehívott ülésen Festetics György, hivatkozással a házszabályok 58. §-ára, mely szerint mindegyik ház külön készít válaszfeliratot, inditványozza, hogy a fház a felirati javaslat elkészítésére 30 tagu bizottságot válasszon. H. sz.: Pálffy József, Vay Miklós, Ranolder János, Wenckheim Béla, Zichy Henrik, Fiáth Ferencz, Schmidegg János, Szécsen Antal, Szapáry István, Maithényi László Zichy Nep. János. Bartakovics Béla, Wenckheim László, id. Rudics József, Vay László, Orczy Andor, Eötvös Dénes, Andrássy Manó, Haller Sándor, Splényi Henrik, Tomcsányi József, Mikes János, Gerliczy Bódog. Névszerinti szavazással Festetics inditványa mellett 136, ellene 56 nyilatkozott; ennek folytán nyomban megválasztotta a ház a 30 tagu felirati bizottságot. (A szavazásnál Haller Sándor felszólalt a nyomtatott czédulákkal való szavazás ellen, a mit Sennyey Pál elnök szintén házszabályellenesnek tartván, felhívta a főrendeket, hogy irott szavazólapokat adjanak be.) 1865. 7. ülés (febr. 14). A jkv. hitelesítésénél főként a névszerinti szavazás számszerinti eredményének és a szavazók névsorának jkvbe vétele fölött folyt vita után elnök kihirdette a felirati bizottság tagjaira beadott szavazatok eredményét. (Miután csak 29 tag nyert általános többséget, a 30-ik tagra uj szavazás történt.) 1865. 8. ülés (febr. 19). Mailáth György, a felirati bizottság elnöke (jegyzője Maithényi László) beterjeszti a felirati javaslatot <Irom. 11

. sz.>, mely febr. 23-ára napirendre tűzetik. 1865. 9. ülés (febr. 23). A trónbeszéd és a felirati javaslat felolvasása után Károlyi György inditványozza az utóbbinak egész terjedelmében való elfogadását, fentartván magának a hozzászólási jogot, ha a szerkezetre nézve észrevételek tétetnének. H. sz.: Pap-Szilágyi József, Károlyi György, Révai Simon. (Az elfogadott feliratot l. <Irom. 14

. sz.>)

Károlyi György inditványozza, hogy a feliratot 30 tagu küldöttség adja át ő felségének, ki éppen Budán időzik. Sennyey Pál elnök akként mondta ki a megállapodást, hogy az elnök vezetése alatt 8, legfeljebb 10 tagu küldöttség adja át a feliratot, s e küldöttség tagjaiul Mailáth Antalt, Simor Jánost, Szögyény Lászlót, Tomcsányi Józsefet, Szécsen Antalt, Pálffy Józsefet, Ráday Gedeont, Széchenyi Gyulát, Károlyi Györgyöt, Sigray Fülöpöt és Saguna metropolitát kérte fel. 1865. 10. ülés febr. 26. A felolvasott válaszfeliratot az elnök és jegyző aláírják. Elnök bejelenti, hogy ő Felsége a külséget másnap fél 2-kor fogadja.