Főrendiházi napló, 1861 - mutató

E

– Vay Miklós b. (1888. jan. 12–1894. máj. 13.) Kinevezt. 1887. 9.

, 1892. 2.

elhunyt 1892. 53.

– Szlávy József (1894. szept. 16–1896. okt 3.) Kinevezt. 1892. 62.

Bucsuja 1896. 4.

– Tóth Vilmos (1896. nov. 22–1898. jun. 14.) Kinevezt. 1896. 2.

elhunyt 1896. 30.

– Károlyi Tibor gr. (1898. jul. 17–1900. okt. 9.) Kinevezt. 1896. 33.

Saját kérelm. felment 1896. 69. – Csáky Albin gr. (1900. okt. 9–1906. febr. 19.) Kinevezt. 1896. 69.

(székfogl. 71.) 1901. 2.

, 1905. 2. – Dessewffy Aurél gr. (1906. máj. 17–1910. febr. 16.) Kinevezt. 1906. 2.

Saját kérelm. felment. és bucsuja (a főrendek nevében Károlyi Mihály bucsuszavai) 1906. 53.

Elnök állását csak a kineveztetését követő ülésszakban foglalja el. 1896. 71.

(

Csáky Albin gr., miután képviselői megbizatás folytán főrendi jogát csak a következő ülésszaktól gyakorolhatta.) Elnök bucsubeszédének jkönyvbe iktatása. (Szögyény László) 1884. 13.

Elnök és alelnökök lemondását bejelenti a miniszterelnök. 1896. 69.

Széll Kálmán miniszterelnök az 1900. okt. 13-án tartott ülés kezdetén bejelentette, hogy Károlyi Tibor gr. elnök, Vay Béla b. és Daruváry Alajos alelnökök megrongált egészségi állapotuk miatt állásaikról lemondottak. Felkéri ennek folytán Kiss Áront, mint legidősebbet, a korelnöki teendők végzésére. Kiss Áron elfoglalvánn az elnöki széket, felolvastatta a két királyi leiratot, melyek egyikében Csáky Albin gr. elnökké, Ernuszt Kelemen alelnökké, a másikban Kemény Kálmán b. alelnökké neveztetett ki. Az elnöki széket ezután Ernuszt Kelemen foglalta el. Elnök és kormány. 1884. 14.

Sennyey Pál b. elnök székfoglalójában utal arra, hogy a kormánynyal nem áll „azonos elvek solidaritása alapján”. L. Sennyey Pál. Elnök hozzászólása a napirenden levő tárgyhoz az elnöki székből. (Mailáth György). 1865. 104.

Az itélőszékek koronázás előtt kinevezett tagjainak alkotmányositásáról és birói intézkedéseik jogérvényéről szóló kházi határozat tárgyalása. – 1865. 120.

A polg. törvénykezési rendtartásról sz. tvj. tárgyalásánál. L. Polg. törvénykezései rendttás. – 1869. 24.

A birák felelősségéről szóló tvj. tárgyalásánál. L. Biróságokra és ügyészségekre vonatkozó törvények. – 1869. 28.

A tőzsdebiróságokról sz. tvj. tárgyalásánál. L. Tőzsde. – 1869. 49.

Az 1870. évi költségvetés tárgyalásánál az útvám megszüntetésére nézve hozott kházi határozathoz. – 1869. 121.

A telepitvényes községekről sz. és a fház által kétszer visszaküldött tvj. tban. L. Telepitvények. – 1872. 30.

A hadsereg lószükségletére vonatkozó tvj. tárgyalásánál a lóavatással járó költségek fedezéséről való gondoskodás hiányára felhivatni kivánja a kház figyelmét. – 1872. 156.

Az 1875. évi áll. költségvetés tárgyalásánál. Ebből a költségvetésből a kház pénzügyi bizottsága törölte a legfőbb és főtörvényszékeknél alkalmazott fogalmazói segédszemélyzet illetményeit. H. sz.: Cziráky János, Perczel Béla, Mailáth György elnök. – 1875. 16.

A fház szükségletei tban. – 1878. 50.

, 1878. 51.

Az erdőtörvénny tárgyalásánál a semmiségi panaszok felett való biráskodásnak a kir. Kuriára, mint legfőbb itélőszékre ruházása tban módositást terjeszt elő, mely elfogadtatott. – (Sennyey Pál) az 1865-iki második és harmadik felirati vitában (a kormányférfiak eljárásnak magyarázata) 1865. 16.

, 1865. 22.

L. Felirat a trónbeszédre. Elnöki döntés szavazategyenlőségnél 1892. 78.

Szlávy József. L. Vallás szabad gyakorlata. – 1892. 85.

, 1892. 86.

Vay Béla. L. Izraelita vallás. – 1906. 36.

Dessewffy Aurél gr. a Zselénski Róbert által a tőzsdetörvény tban előterjesztett inditvány napirendre tüzésének kérdésében. L. Tőzsdetörvény. Elnök interpellácziója. 1875. 68.

Mailáth György az elnöki széket Szögyény László alelnöknek adva át, interpellációt intéz az igazságügyminiszterheez a semmitőszék és a kir. táblánál levő