Főrendiházi napló, 1861 - mutató

H

1869. 142. (1872. jan. 24.) Sennyey Pál b. arra való utalással, hogy a hsz. tban kiküldött bizottság tanácskozásai azért nem vezettek eredményre, mert a parlamentáris szokás és a törvény értelmében csak a jövő ülésszak alatt lehetett volna a módositott szabályokat életbeléptetni, az országgyülés közeli berekesztésére való tekintettel inditványozza a házszabályok átvizsgálására 9 tagu bizottság kiküldését. Az inditvány a jövő ülés napirendjére tüzetik ki. 1869. 143. (jan. 25.) Sennyey Pál inditványa Vay Miklós hozzászólása után elfogadtatván, a fház az eredetileg kiküldött 9 tagu bizottságot bizza meg a házszabályok módositására vonatkozó javaslattétellel s az időközben kilépett horvát tag helyébe a 144. ülésben szintén horvát tagul Inkey Nándort választja meg. 1869. 154. (márc. 15.) A bizottság jelentése beterjesztetvén, (l. <Irom. 428

. sz.>) Mailáth elnök több oldalról kifejezett kivánságra jelenti, hogy a főrendeket a kérdés megbeszélése végett a nyilvános tárgyalás előtt értekezletre fogja egybehivni. 1869. 155. Mailáth elnök a jelentésnek napirendre tüzött tárgyalását, arra való tekintettel, hogy a főrendek teljes számmal lehessenek azon jelen, a következő ülésre kéri halasztatni. 1869. 156. (ápr. 4.) A bizottság javaslatának tárgyalása. Fontosabb mozzanatai: Az alakulási teendőkre vonatkozólag a bizottság az eddigi gyakorlattal szemben azt javasolta, hogy az alakulás nem korelnök, hanem a lefolyt országgyülés elnökének vagy másodelnökének vezetése alatt történjék. Szögyény László és Nyáry Gyula ezt az 1848-iki törvény 4. §-ába ütközőnek tartják s az eddigi gyakorlat fentartását kivánták. Maithényi László előadó kifejti, hogy a bizottság álláspontja e részben az volt, hgoy a módositás utólag törvényes szabály erejével ruházható fel. A ház az eddigi gyakorlat mellett döntött. Az igazoló bizottság tagjainak számát a bizottság 7-ről 15-re javasolta emeltetni. Elfogadtatott. A végleges megalakuláshoz szükséges igazolt tagok számát a javaslat a határozatképességnek megfelelően 50-ben kivánta megállapittatni. Elfogadtatott. A meg nem hivott tagok felszólamlására vonatkozó rendelkezésnél Szögyény L. javaslatára a fház a bizottsági szöveget kiegészitette azzal, hogy a panasz az igazoló bizottsághoz utasittatván, ennek jelentése alapján a ház elnöke a meghivatást a miniszterium utján eszközli. A bizottsági jelentések bemutatása és tárgyalásra való kitüzésük közti időt a javaslat »legalább 3 nap«-ban kivánta megállapitani. Az értekezlet megbizásából Maithényi László ezt »rendszerint 3 nap«-ra kivánta változtatni. Ekként fogadtatott el. A sürgősségi inditványra nézve a bizottság azon javaslatával szemben, hogy »tiz tag irásbeli ellenzésére a sürgősségi inditvány elvetettnek tekintetik« az értekezlet azon javaslata fogadtatott el, hogy »sürgősségi inditvány elfogadásához a jelenlevők kétharmad részének hozzájárulása kivántatik.« Az egyszeri szólásra vonatkozó rendelkezés a bizottsági javaslattal szemben az értekezlet javaslatára nemcsak az általános, hanem a részletes tárgyalásra is kiterjesztetett. A szavazás-ra vonatkozólag Nyáry Gyula bevétetni kivánta, hogy a szavazás kötelessége a ház minden jelenlevő tagját illeti, az elnök azonban csak egyenlőség esetén szavaz. Mailáth elnök az elsőt a teremből való távozás által könnyen kijátszhatónak, az utóbbit a gyakorlat folytán feleslegesnek tartja. Az inditvány nem fogadtatott el. A határozatképesség kérdésénél Maithényi László részletesen kifejti az értekezlet álláspontját, mely szerint az eddigi 50 számot fenntartandónak, kényszer- vagy megtorló szabályok alkalmazását azonban mellőzendőnek tartotta. Prónay Gábor a számot 25-re kivánja leszállitani. Ily értelemben szól Mesznil Viktor is. Szapáry Antal ezt a ház tekintélye ellen valónak tartja. Maithényi Lászlónak és Tomcsányi Józsefnek a biz. javaslatot pártoló felszólalása után a fház többsége az 50 szám fenntartása mellett döntött. Az elnökről és háznagyról intézkedő szakaszokba a bizottság felvétetni kivánta az azok tiszteletdijaira vonatkozó rendelkezést is. Maithényi Lászlónak ezt indokoló felszólalása után a biz. javaslat elfogadtatott. Az ismételt rendreutasitás esetére a biz. javasl. azt a rendelkezést tartalmazta, hogy a kétszer rendreutasitott tag ugyanazon tárgyban többé fel nem szólalhat. Az értekezlet megállapodásaképen Maithényi László javasolta, hogy e helyett tétessék: »beszédét többé nem folytathatja«. Ekként fogadtatott el.