Főrendiházi napló, 1861 - mutató
H
Határozathozatal után intézett kérdés a miniszterhez az elintézett szakasz értelmezése tban. 1865. 127. A népoktatásról szóló tvj. részletes tárgyalásánál Cziráky János a közokt. minisztertől megnyugtató nyilatkozatot akart kérni arra nézve, hogy a tvj. 116. §-ában a »mindennemü községi iskola« alatt a felekezeti iskolák nem értendők. Kérését azonban akkorra kivánta fenntartani, a mikor a miniszter jelen lesz az ülésben. A szakasznak változtatás nélkül való elfogadása után Cziráky János az időközben visszatért miniszterhez a jelzett kérdést intézte, mire a miniszter megnyugtató választ adott. Lipthay Béla óvást tett Cziráky felszólalása ellen azon az alapon, hogy a ház határozatai ellen semminemü felszólalás vagy ellenmondás nem fogadható el, a mennyiben pedig interpellációnak vétetnék a kérdés, 48 órával előbb irásban adandó be. Cziráky János az elnök jogának tartja annak megállapitását, hogy mikor van felszólalásnak helye: a kérdéses szakasz tárgyalásának rendjén előre jelezte kérdését s miután a miniszter csak a szakasz letárgyalása után jelent meg, akkor kérte tőle a felvilágositást. A zajban többen kivántak szólni, de Mailáth elnök avval intézte el az incidenst, hogy miután Cziráky első izben csak azon feltétel alatt állott el a szótól, hogy a miniszter időközben meg fog jelenni a teremben: nem vonhatta el tőle a szót. Határozati javaslat. – 1892. 28. , 1892. 29. Bizalmatlanság a kormány iránt s az appropriatio megtagadása (az 1893-iki költségvetésnél Szápáry Géza, Dessewffy Aurél). L. Bizalmatlansági szavazat. – 1896. 10. U. a. (az 1897-iki költségvetésnél Dessewffy Aurél). L. Bizalmatlansági inditvány. – 1901. 41. Tiltakozás az országgyülés feloszlatása ellen ex-lexben. (Prónay Dezső.) – 1905. 6. a Fejérváry-kormány bemutatkozásánál (Dessewffy Aurél). L. Fejérváry-kormány. 1905. 8. Az országgyülés elnapolása alkalm. Prónay Dezső és Beöthy Zsolt. L. Fejérvárykormány. 1905. 9. A Fejérváry-kormány alatt történt elnapolások tban Mailáth József. L. Fejérvárykormány. – 1906. 12. Rudnyánszky József báró h. j. a fház helyiségei felett való rendelkezési jog fenntartása tban. – Határozati javaslat egészében elfogadtatván, részletekben nem módositható. 1881. 84. A horvát események (l. Horvát címerkérdés) tban átküldött kházi határozat elfogadtatván, Lipthay Béla kérdi, hogy arra vonatkozólag van-e helye módositásnak. Szögyény László elnök ezt nem tartja megengedhetőnek, mert a hat. jav. nem áll több részből s csak egészében fogadható vagy vethető el. Cziráky János szerint a módositás iránti inditványt a tárgyalás során kellett volna előterjeszteni, de mikor az ügy a hat. jav. elfogadásával már el van döntve, utólag módositást beadni nem lehet. – Határozati javaslat kettéválasztása szavazásnál 1892. 29. Szápáry Géza h. j. L. Bizalmatlansági szavazat. Határozatképesség felvetése. – 1896. 14. A honvéd nevelő- és képzőintézetekről sz. tvj. tárgyalása megkezdetvén, a biz. jelentés felolvasása után Dessewffy Aurél a napirendhez szólva, kéri megállapittatni, hogy 40 tag van-e jelen. Lechner Ágost megjegyzése után, hogy a tárgyalásra vonatkozólag nincs határozott szám megállapitva, csak a határozathozatalra, Tóth Vilmos elnök kijelenti, hogy az érdemleges határozathozatalhoz szükséges számu tag nincs jelen s az ülést egy negyedórára felfüggeszti. Az ujra megnyitott ülésben tárgyaltatott a napirend. – 1901. 19. Az utlevélügyről sz. tvj. tárgyalásánál a végleges megszavazás előtt Prónay Dezső felvetvén a határozatképesség kérdését, Csáky Albin elnök elrendeli a megszámlálást s miután csak 48 tag van jelen, az ülést egy negyedórára felfüggeszti. Az ujra megnyitott ülésben a határozatképesség ellen nem tétetvén kifogás, a végleges szavazás megtörtént. – a szavazás megtörténte után 1872. 153. Az elsőfoku biróságokról sz. tvjavaslatot a ház általánosságban nem fogadta el. E határozat kimondásánál többen felkiáltottak, hogy a ház nem határozatképes. Mailáth Gy. elnök erre kijelentette, hogy a ház előbb határozatképes volt s a kérdést szavazás előtt kellett volna felvetni; a szavazás megtörténte után kifogást tenni többé nem lehet. – választásoknál 1878. 62.
