Főrendiházi napló, 1861 - mutató
F
H.sz.: Zichy Nándor, Szlávy József, Szögyény László elnök, Tisza Kálmán min. elnök. – 1884. 2. Szögyény László elnök székfoglalójában. 1884. 7. A felirati vitában. L. Felirat a trónbeszédre 1884/7. 1884. 13. Szögyény László elnök bucsubeszédében. 1884. 14. Sennyey Pál elnök székfoglalójában és Schlauch Lőrincz üdvözlő beszédében. L. Sennyey Pál. 1884. 19. Zichy Nándor és Tisza Kálmán felszólalásai a költségvetési vitában. A főrendiház ujjászervezéséről szóló törvényjavaslat a képviselőházban. »A főrendiháznak mint felsőháznak ujjászervezéséről« sz. tvjavaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök az 1884. évi okt. 20-án tartott 1884. 13. ülésben nyujtotta be a kházban, inditványozva annak előzetes tárgyalása czéljából egy 21 tagu bizottság választását. E bizottságot a kház az okt. 22-én tartott (1884. 15. ) ülésben választotta meg; jelentését az 1884. decz. 11 -iki (1884. 35. ) ülésben terjesztette be Tisza Lajos gr. A tvj. tárgyalása a kházban 1885. febr. 10 -én, a 1885. 68. ülésben, kezdődött s a márcz. 4-iki 1885. 87. ülésig tartott egyfolytában. Előadója Láng Lajos volt. A tvj. kházi tárgyalásának főmozzanatai: A 1885. 68. ülésben Láng Lajos bizottsági előadó vezette be a vitát. H.sz.: Tisza Lajos gróf, Szilágyi Dezső. Határozati javalatot ad be 15 aláirással (köztük Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Ernuszt Kelemen, Gaál Jenő, Pulszky Ágost), mely szerint a tvj. ily értelemben való átdolgozás czéljából a bizottsághoz visszaküldendő. A 1885. 69. ülésben Beksics Gusztáv felelt Szilágyi érveléseire. H.sz.: Irányi Dániel. Ugyanezen ülésben Ónody Géza is adott be hat. javaslatot, mely szerint: miután a fház függetlensége és keresztény nemzeti jellege a tvjavaslat által biztositva nincs, a ház azt általánosságban sem fogadja el. A 1885. 70. ülésben Hermann Ottó kivánta hat. javaslattal utasittatni a kormányt a főrendiházat eltörlő törvényjavaslat előterjesztésére. Tisza Kálmán min. elnök czáfolta a felhozott ellenvetéseket, első sorban azt a vádat, mintha a tvj. a kormány hatalmának terjesztését és növelését czélozná. A 1885. 71. ülésben gr. Apponyi Albert szólalt fel. Zichy Antal (1885. 72. ülés) felfogása szerint a választás rendszerének a felsőházi tagságra nézve behozatala meghamisitja magát a konstituciót. Ugron Gábor (1885. 73. ülés) vázolva a főrendiház történetét, utal arra, hogy századokon keresztül a nemzet minden szabadságtörekvése ellen az udvari politika mozgatta a nemzettel szemben a főrendiházat. Pulszky Ferencz (1885. 76. ülés) nem látja át, hogy a főrendiház, ugy a mint fennáll, nem felelt volna meg hivatásának. A tvjavaslat általános tárgyalása a kházban a febr. 23-án tartott 1885. 79. ülésben ért véget s névszerinti szavazással elfogadta a tvjavaslatot 233, nem fogadta el 157 képviselő. A 1885. 80. ülésben megkezdett részletes tárgyalás során Bánffy György báró inditványozta a 3. §. b) pontjának a bizottsághoz való visszautasitását a cenzusnak azon szempontból leendő megállapitása végett, hogy a fházban jelenleg jogosult családok, különösen az erdélyiek megfelelőbb arányban legyenek képviselve. Irányi Dániel az általa benyujtott határozati javaslat értelmében kivánta a szakaszt módositani. További javasolt módositások voltak: a kimaradó főispánok helyébe megyénkint egy-egy arisztokratának választása a cenzus nélküliek sorából; a czimzetes püspökök felvétele, a protestáns felekezetek képviselőinek választása az illető felekezetek által (egy más inditvány szerint az összes protestáns püspökök és főgondnokok), Budapest szfőváros főpolgármesterének, a csornai prépostnak és a cisterciek apátjának fházi tagsága, az izr. vallás képviselőjének kihagyása; a fház visszavetési jogának korlátozása, a 25. §. kihagyása. A képviselőház ezen módositásokat elvetette, ellenben elfogadta Pejacsevich Tódorét, (hogy a »tekintettel az ország különböző vidékeire« szavak helyett »tekintettel a Szt. István koronája összes országaira és azok egyes vidékeire« szavak tétessenek); Teleszky Istvánét, (hogy a horvát főurak csak azon ügyekben birjanak üléssel és szavazati joggal, melyek a magyar korona országait és tartományait közösen illetik), Gergelyi Tivadarét (a képviselőség megszünte után a
