Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)
1863-1864 / 24. ülés
176. A napi rend szerint a kormány előterjesztés és a bizottmányi javaslat 4. §-a mindhárom országos ' nyelven olvas- tatik. — a) Balomiri Janos a 4. §. következő szerkezetét indítványozza : „Azon polgári és nemzeti előjogok, melyek a kii- lömbözö országrészek állapot ja és azok elnevezése cziméböl Erdély egyes nemzetei javára még tonuállanak, érvényteleneknek nyilváníttatnak.“ Az indítvány támogattatik. b) Binder Mihály a 4. §. kihagyatá- sát indítványozza: Az elégségesen támogatott indítványt Wittstock Henrik, Schmidt Konrad és Lihloy Schiller — utóbbi Binder Mihály indítványa el nem fogadása esetében Siaguna ö nmltsga indítványához csatlakozik — pártolják. c) A kormány előterjesztést pártolják Puscariii János és báró Siaguna ö nmltsga, utóbbi oly módosítással azonban , hogy „ kiüömböző elnevezései “ helyett „jelenleg még fÖnálló nemzeti elnevezései“ tétessék. A báró Siaguna ö nmltsga által mo- dositott szerkezetet pártolják: Maga. Baritiu <>.. Braun Leniény, Lihlo> Schuler és Popoviciu, — Libloy Schuler azon további módosítással, hogy a „jogokat“ helyett „politikai nemzeti előjogokat“ tétessék,— Popoviciu pedig kivánja, hogy ezen felül a „nemzetiségek“ szó helyett: „nemzetek“ tétessék. — A báró Siaguna által indítványozott szerkezetet Balomiri János is pártolja, csak azt kívánván, hogy a „jógákat“ szó elébe „politikai nemzeti“ tétessék. — d) Bohatielu Sándor a 4. §. következő szerkezetét indítványozza: „Az egyes országrészek külömböző elnevezései valamely nemzet számára az elismert többi nemzetek irányában kizárólagos és ezek egyéni egyenjogositásá- nak sérelmére szolgálható jogokat se nem alapitnak se nem tartalmaznak.“ e) Schnell a 4. §-t igy kivánja formuláz- tatni: „Az egyes országrészek elnevezései az egyes nemzetiségek számára más politikai jogokat se nem alapitnak se nem adnak, mint a minők minden , Sí> 176. (Jé wirb gur Sagcéorbnung übrr- gejjanijm, unb §. 4 bér ÍRegicrungétwrlagc unb béé Sluéfchufj = (Jtifwurfeé ín ben brei Sanbeéjpvacben aufgelefen. *) Johann Balomiri tragt barauí an, §. 4 alfo gu faffen: „2>ie bürgerlichen unb nationalen Borred)te, welche aué bér Be= fcţ>affent>eit bér oerjchiebenen 8anbeetf>eile unb ihrer Benennungen für eingelne ŞRa» tionen Siebenbürgens noch beftefjen, werben für ungiltig erflärt." ®cr Slntrog totrb unterftütjt. b) Michael Binder trägt auf gänzliche Streichung be§ §. 4 an. Sür biefen tjtnrcidyenb unterftüpten Antrag tprcchen: Wittstock, Conrad Schmidt, unb Schuler - Libloy (lenterer eoentuell auch für ©iaguna.) c) für bie Diegierungäoorlage fprtc^t: Pus- cariu, ebenfo Siaguna (Jrgclleng jeboch mit bem 2lmanbement ftatt „bie uerfchte» beiten Benennungen" gu fejjen: „bieannocţ) beftchenben nationalen Benennungen." — öür bie burch ©iaguna (gygeOenj nwbi» ficirte Raffung fprechen: Moga, Baritiu, Leniény, Scliuler-Lihloy unb Popo- viciu, bie beiben (enteren mit bem weiteren tÄmenbement, bah ftatt beS SüorteS „SRedjte" geieüt werbe „politiich=nationalen Borrechte" — unb lenterer allein münfeht uod) ba§ Söort „^Nationalitäten" mit „Stationen" gu oertauiihen. — gür biefelbe, non Siaguna (Jrgelleng mobifteirte Raffung fpriht auch Johann Balomiri unb will nur twr baö Söort „Dîedjte" bie Söorte „politifch=nationale" eingefchaltet wiffen. d) Alexander Bohaticlu fct>tägt für §. 4 folgcnbe Raffung oor: „bie oerfhiebenen Benennungen ber einzelnen iíanbeétheile be= ^ grünben unb enthalten feine au©fd)lie§licfjeu politifcŞen Oîedjte für eine Station gegen» über ben übrigen anerfannten Stationen, unb tonnen ihre inbioibueüe ©leichberechti» gung nicht präjubiciren." e) Schnell wünfeht §. 4 alfo gu formuliren: „bie oerfdpicbenen Benennungen einzelner Sanbeötljeile begrünben unb gewähren feine anberen Politiken 5Ne<hte für bie einzelnen ■Nationalitäten, álé welche fid? mit ber 176 După acea trecanduse la ordi- uea dilei se perlege §-lu 4. din propuse- tiunea regésca si din proieptulu comisi- unei in tóté 3 limbele tierei. a) Ioane Balomiri propune, ca §-lu 4 sa se formuiéza in tipulu urmatoriu: „Privilegiile politico-natiunale si ceta- tianesci, cari din insusirea partiloru diferite teritoriale ale Transilvaniei si a numiriloru loru inca sustau, se de- chiara de invalide.“ Propunerea acést’a se spriginesce. h) Michaele Binder propune, ca §-lu 4 sa se laşa cu totulu afara. Pentru propunerea acést’a bine spri- ginita vorbescu: Wittstock, Conradu Schmidt si Schuler-Lihloy, acestu din urma in casu, candu acésta propunere áru picâ, apoi se alutara la propunerea episcopului br. Siaguna. • c) Pentru propusetiunea regimului vor- besce Puscariu, asemené si episcop, br. Siaguna, dar’ pe langa amende- mentulu ca in loculu cuvinteloru „numirile diferite“ sa se pune „numirile nationale, care inca mai sustau.“— etc. Pentru acestu pasagiu modificatu prin eppulu br. de Siaguna, vorbescu: Moga, Baritiu, Branu de Leniény, Schuler-Lihloy si Popoviciu, — cesti doi din urma mai făcu inca a- mendementulu, ca in loculu cuvintului „drepturi“ sa se puna pasagiulu „prerogative politico-nationale“ — ear Po- poviciu mai voiesce, ca in locu de „nationalitati“ sa se puna „naţiuni.“ Pentru pasagiulu modificatu prin e- piscopulu br. Siaguna mai vorbesce si I. Balomiri, si voiesce numai, ca înaintea cuvintului „drepturi“ sa se in- cida cuvintele „politico-nationale.“ — d) Alesandru Bohatielu propune de §. alu 4-a pasagiulu urmatoriu: „Numirile diferite ale partiloru tierei nu in- temeiadia si nu sustienu drepturi politice eschizive pentru neci o naţionalitate facia cu celelalte naţiuni recunoscute, si nu potu prejudeca egalei îndreptăţiri individuale.“ e) Schnell voiesce, ca §. 4. sa se for- ruuléza in tipulu urmatoriu: „Numirile diferite ale partiloru tierei nu intemei- adia si nu dau alte drepturi politice singuraticeloru nationalitati, de catu
