Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)

1863-1864 / 10. ülés

41

Tizedik ülés.

Kisasszony lió 11-kén ISü.l

Ideiglenes elnök :

k. komisz, tanács. Groisz Gusztáv.

Jegyzők:

Brandsch Károly, Florianii János, Lászlói!) Antal, Obert Ferencz,

Dr. Ratiu János.

Ülés kezdete: V* 11 órakor. Jelen van: 100 tag.

85. A f. é. augustus 10-kén tartott 9-ik ülésről szerkesztett jegyzőkönyv német, magyar és román nyelven felolvastatván, igazítás nélkül helybenhagyunk.

86. Képvis. Trauschenfels Ferencz

fölkéri az elnököt, hivná föl az ország- gyülést határozathozatalra az iránt, ha vájjon a mostanság mindenkor három hitelesítő biztos által megvizsgált jegyzőkönyvek jövőben is legyenek-e felolva- sandók az ülésben, vagy pedig megnézhetés végett a ház asztalára három napon át kitétessenek-e?

Elnök úgy vélekedik, hogy a jegyzőkönyvek jövőben is olvastassanak föl az ülésekben, minthogy azok kitételénél ne- taláni igazítások még több időt igényelnének.

Ezen véleményt pártolják : érsek Sterca Siulutiii és Schmidt Konrad.

Országgyűlési tag Filtsch József indítványozza : kérdeztessék mindenik ülésben az országgyűlés, vájjon föl kivánja-e olvastatni a jegyzőkönyvet, vagy nem?

Ilatároztatik: hogy a jegyzőkönyvek jövőben is az ülésekben olvastassanak föl.

87. Napi renden a válaszfelirati javaslatterv fölötti általános vita lévén, elnök képviselő ürenuerberg Fere néznék, ki

Scţmtc 3i£u!tg*

11= ten 2lllQUft 1863.

6infht)ciligcr 'J'vaftbcitt: f. ©uOcTiűalratl): Gustav Groisz.

©djriftfűhrcr:

Brandseh Kari, Florianu Johann, Lászlóit) Anton v., Obert Franz,

Batin Johann Dr.

beginn ber ©iţşitng V» 11 Ufyr. 2Iitmcfcnb flub 100 23îitglicbcr.

85. 25aâ sPretofotI ber 9. ©ijjung corn

10. luguft 1863 wirb in beutjcŞer, unga= rii^er unb romanifeher Sprache aufgelefeu, unb oi>ne ^Berichtigung genehmigt. —

86. Slbgeorbneter Franz von Trau- schenfels fteilt an ba» ^tăjtbium bie 23itte, ben Saubtag jur 33efci)lufifaffung barűber auf. juforbern, cb bie ©iţşungăpretofolle, bie nun. mef)r jebeSmal een brei ißerificatcren geprüft werben, auch in Bufuuft bem ópaufe rerge= íefen ober aber lebiglid) jur Ginfidjt auf ben 3ufd) be§ üpaufeö brei Sage i)iuburd) aufgelegt werben feilten.

^Präftbcnt ift ber üketnung, baff bie fPrctofcfle aud) fernerhin in beit ©iiutngen aufjulefen feien, weil bei bem blaffen Üluflegen berfelben etwaige ^Berichtigungen ned) mein Beit in 'llnfprud) nehmen würben. —

©afür fpri^t (ärjbif^of Siulutiii uub Conrad Schmidt.

©a§ SanbtagSmitglieb Josef Filtsch trügt barauf an, e§ feile in jeber ©ijjung bie örage an ba8 ój)au§ geftellt werben, eb baS ''Prctefoll aufjulefen fei ober nicht.

6$ mirt bcfdfloffnt, bie ^Iroto« folle and) in 3ufr,nft ht ber ©i^ung auflcfcit 51t laffctt. —

87. wirb jur Jageäerbnung gefchrit. ten; «Präfibcnt ertheilt bent Ülbgeorbneten Franz con Brenncrherg, welker fid) aíS Í

Siedinti’a a diecea.

Tieniita iu II. Angliştii 1 SG3.

Presiedinte interimale: consiliariulu r.gub.GustavuGroisz.

Notari:

Carola Brandsch , Florianu Ioane, Lászlói!) Antoniu, Obert Franciseu, Dr. Ioane Ratiu.

Siedinti’a se incepe la 10 <5re si ’/»• De facia suntu 100 de membri.

85. Protocolulu siedintiei a 9-a din 10. Augustu a. c. se perlege in limba magiara, romana si germana si fora ve- run’a reptificare se aproba si accepta.

86. Ablegatulu Franciseu de Trauschenl'els róga pe presidiu, ca se pro- vóce diet’a, spre a decide despre aceia ca, dupace protocolele siedintieloru, cari acum’a se censuréza totudeuna prin 3 verificatorii, sa se mai perlega si in venitoriu înaintea dietei, séu numai sa se puna in cate 3 dile pre tnas’a acelasiu spre vedere.

Presiedintele este de acea opiniune, ca protocolele si pe venitoriu sa se perlega in siedintia, fiinduca acelea jacandu numai pe mas’a dietei, in casulu veru- noru reptificari cu desbaterea acestei’a s’ar perde si mai multu timpu.

In sensulu acest a vorbesce Archiepis- copulu Sterca Siulutiii si Conradu Schmidt.

Membrulu dietale losifu ! illsch propune, ca diet’a se fie întrebata in tóta siedinti’a, ca sa se perléga protocolulu seu nu.

Se decide, ca protocolele si pe venitoriu sa se perlega iu siedintia.

87. După acést’a pasinduse la ordinea dilei, presiedintele da cuvintu ab- legatului Franciseu de Brennerberg,

\