Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)
1863-1864 / 1. ülés
2 l \ Gustav ur magyar és német nyelven felolvassa, — ugyanazon királyi leirat román szövegét pedig királyi fokormány- széki tanácsos Alduleanu János ur által olvastatja fel. (Lásd Iroiiiáiiykönyv I. számát.) A képviselő testület a felolvasott legfelsőbb királyi leiratra mindhárom országos nyelven háromszoros „Éljen !“ -nel felel. 3. Országgyűlési királyi biztos ur ö nagyméltósága az országgyűlési ideiglenes alapszabály 3-ik §-a értelmében a királyi fokormányszék által kiküldött ideiglenes elnököt: királyi fokormányszéki tanáseos tárói»/ Gusztáv urat bemutatván, nyil- ; vánitja a képviselő testületnek, miként nevezett ideiglenes elnök ur az ideiglenes ügyrend tartás 1-sö §-ában elöszabott eskü gyanánti fogadást ö nagyméltósága kezébe letette; — továbbá felhiván a képviselő testületet, hogy teljes bizalommal bocsássa magát ezen vezetés alá, azon kivánatát fejezi ki, miszerint a jelen országgyűlési tagok az ideiglenes alapszabályok 7-ik §-ában elöszabott fogadást tegyék le, miről ö nagyméltósága a jelentést elvárja, hogy az országgyűlést ünnepélyesen megnyithassa. A képviselő testület az ideiglenes elnök urat mindhárom országos nyelven megéljenzi. 4. 0 nagyméltósága az országgyűlési királyi biztos ur ideiglenes elnök ur kíséretében az országgyűlés terméből éljenzések között eltávozik. 5. Ideiglenes elnök ur visszatérvén a terembe, helyét elfoglalja és az országgyűlést egy magyar és német szövegű beszédben, — melyet román nyelven kir. fokormányszéki fogalmazó Tamás László által olvastat fel, — üdvözli és a reá ruházott nehéz feladat megoldásában közreműködésre kéri föl. A képviselő testület ezen beszédet kedves tudásul veszi. ö. Az elnök felhívja az országgyűlés hat legifjabb tagjait, hogy a jegyzöség ideiglenes vitelére jelentkezzenek. Következő országgyűlési tagok jelentik magukat: ratŞ Sllbiileanu ablefen láfü. (<2teţ;e Urfuii= bnibud) 9îr. 1.) ©nő Ipanő crmicbcrt baő 2IUcr= hödjfte fönigl. Jfcffript mit cinem ©rcifadjcit „Ipod;“ in allen brei 2anbeő)prad)cit. — 3. Seine Gyjelíet^ bér £crr 8anbtag8* Gommiffát [telit bem Sanbtag ben im Sinne be§ §. 3 bér procijorifdjcn 8anbtag8=!Drbmittg búid) baS föngl. 8aubeS=©uberntum entienbeten proiűjcriidjen 'Prájibcnten, eperni ©uberniab ratţ) Gustav Groisz, iwr, eröffnet bem Sanbtag, ba§ berfelbe bíe im §. 1 bér pro* rijeríichen. @ejd>äftg = 0rbnung i'crgejd)riebene Slngelobung bereits geleiftet tjeibe; erjudjt bag •tpaué, fícb ber Zeitung beffelben mit Doűem Vertrauen fjinjugeben unb ferbert bie aninefenben 8anbtag8mitglteber auf, bie im §. 7 ber prou. 8anbtag§=0rbnung ccrgefiŞricbene ííngelcbung ju leiften, worüber $od;berjelbc fobann bie ílnjeige erwarte, um ben Sanbtag [eierlidj 3u eröffnen. — $cv Sanbtag bringt bem pro> otforifdjcn prájlbcntcit cin „$iod)„ in ben brei iíanbeőfpradicit. — 4. Seine CSyjerten^ ber fönigl. 8anbtag3= Gommiifár oerlafjt, geleitet iwm proöiforifdjen pmfibenten, unter Sebeţwdjrufen beit 8anb= tagéfaal. — 5. 3)er proü. ipräfibait nimmt nad; feiner Jiürffefjr ben präfibentenftuljl ein unb trägt in ungarifdjer unb beutfdjer Sprache eine an ben iaubtag gerichtete 2ln|pradje, welche bind; beit ©ubernial = Gongipiften 8abt8lau8 2amáé in romänijdjer Spradjc ab= gelefen wirb, cor, twrin er beit 8anbtag um Untaftüjjung in ber ihm übertragenen fd)wieri= gen Aufgabe erfudjt. ®cr ganbtag nimmt biefc 21tt» fpvad;e jur angenehmen ftcmttnijS. 0. SDa8 Präfibinm ferbert bie fedjb jüngften 8anbtag8mitglieber auf, fid; jur promforifd;en Uebcrnaljme ber Sd;riftfül;rer= gejdjäfte 3U melben. (ES melben fid; bie 8anbtagö= ntitgliebcr: lege de catra domnulu consiliariu guher- niale Ioane Alduleanu. (Vedi cartea de dociiminte Aro. 1.) Cas’a intimpina rescriptulu regiu cu unn ,, vivatu“ intreitu, repetitu in töte trele limbele patriei. 3. Escelinti’a s’a ‘domnulu comisariu regiu dietale presenta dietei pe domnulu consiliariu gubern. Gustavu Groisz, care s a trimisu decatra guberniulu regiu alu tierei de presiedinte provisoriu dietale in in intielesulu §.-lui 3. alu regulamentului provisoriu prentru dieta, apoi descopere dietei, ca acest’a a si datu promisiunea prescrisa in §. 1. alu regalumentului provisoriu de trebile dietali si provoca pe dieta, câ sa se puna sub conducerea lui cu tóta încrederea, ear’ in urma ’si descopere dorinti'a, ca membrii cei de facia in dieta sa depună promisiunea prescrisa in §. 7. alu regulamentului provisoriu pentru dieta, despre a cărei împlinire a- steapta reportulu spre a puté deschide diet’a serbatoresce. Diet’a saluta pe presiedinte- le provisoriu Cu unu „sa tra- iésca“ repetitu in tóté trele limbele patriei. 4. Escelintia s'a domnulu comisariu regiu dietale petrecutu de presiedintele provisoriu se departa din sal’a dietei intra strigari de „sa traiésca!“ 5. Presiedintele provisoriu reiutor- candu-se ’si ocupa scaunulu presidiale si cetesce in limba magiara si germana o vorbire îndreptată catra dieta, care s’a cetitu in limba romana de coneipistulu guberniale Vasiliu Tamás. Intru acésta róga pe dieta saht spriginésca intru chiamarea s’a, cea atatu de grea. Diet’a cu piacere iá spre cu- noscintia acésta vorbire. tt. Presitliulii provoca pe cei mai tineri siese membrii ai dietei spre a se insinuâ la purtarea provisoria a trebiloru notariatului. Se insinua membrii dietei:
