Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)

1862-1864 / 5. ülés

24

Ilyenek jelesen:

a) minden ügyek, melyek a' hadko- J telezetlség módjára s annak rendezésére vonatkoznak;

b)

minden ügyek, melyek a’ pénz. hitel, pénzverés!, és jegybank ügy szabályozására, a’ vámok, s kereskedelmi ügyekre. a' posta, vaspálya ’s távirda ügy alapelveire vonatkoznak;

c) a' birodalmi pénzügy általában; jelesen az államháztartás előleges költségvetéseinek, az állami zár- számodások, ’s a' pénzügy kezelés eredményeinek megbirálása, uj ál- lamkölcsönök kötése, a letezö államadósságok átváltoztatása, az állam ingatlan vagyonának elidegenítése, átalakítása, ’s megterhelése, a létező adók felemelése ’s uj a- dók, adózások 's jövedékek behozatala. Az adók, adózások 's jövedékek mig alkotmány utón meg nem változtatnak, a fennálló törvények értelmében szedetnek be. Az államadóság a’ birodalmi tanács ellenőrzése alá van helyezve.

11 §. A’ törvényhozás azon tárgyai, melyek a magy ar koronához nem tartozó minden királyságot ’s országot közösen érdeklik, az 1860 mindszent- hó 20-án kelt diploma 111. ezikkelye szerint, a" magyar korona országaiból küldött tagok nélkül alakult birodalmi tanács alkotmányos hatáskörébe tartoznak.

Ezen szükebb birodalmi tanácshoz tartoznak tehát a' 10 §-ban felsorolt ügyek kivételével mindazon törvényhozási tárgyak, melyek a' szükehb birodalmi tanácsban képviselt országgyűlések számára, ország-szabályzatok által világosan fenn nem tartvák.

Ugy anez áll egyes országgyűléseknek föntarlott azon tárgyakra nézve is, melyeknek közös tárgyalását az illető országgyűlés indítványozza.

lla a szükebb birodalmi tanács ’s az abban képviselt egy es országgyűlés között, az elsőnek a’ közös Ugyekbeni illetőségére nézve kétely ek merülnének löl. azok iránt a' szükebb birodalmi tanács lolytán a Császár határoz.

(Solche fuit» namentlich:

a) Stile Stnflflcgenheiten, »fl<b< l|C*> auf hie 21rt unto Strife, furnie auf bit Crbnung her SMitdrpfticht be- Sieben ;

b) alle Slnflelefltnheiten, twelve tie Die (jelling bed ©clb*, Grebitâ*, SWunj.

unt> 3ettelbanfttefen3, bie3őlleiuib ^anbelőfachen, t>«e ©vunbfâfcc béé ©tfenbahn* unb ^digraph™* mefené betreffen;

c) alle Slngelegenheiten bér Oíciihö* fitianjen überhaupt; itiébefonbere Pie älcranfchläge béé Staatéhaué* halteő, bie Prüfung bér ©taatő* rechnungéabfchlüffe unb bér Oíeful» taté Per Sinanjgebabrung ; bie Stuf* nähme neuer Slnlehcn, bie 6ous oertirung l'eftehenberStaatéMhnlbeu, Pie Üitraujjmjng, Ummanblung, íBelaftungbeőunbcmeglichení£taaté* pcrmőgené, bie Erhöhung befielen® Per unb bie (Einführung neuer ©teu« ern, Abgaben unb ©efâlle.

35ie Steuern, 2lbgabcn unb ©e* fälle »erben nach ben befîehenbett ©efeţşen eingehoben, in folange biefe nicht perfaffungéma§ig geänbert »erben.

2)te Staatefchulb ifi unter Pie ßmi* trolle béé Dieicbőratheé geficUt.

§.11. ©cgenffânbe ber ©efefcgebung, »eiche allen Königreichen unb fianbern, mit 3tuénah»e ber üätiber ber mtgarifchen Krone, gemeinfam ftnb, gehören nach bem III. Strtifelbeé 2>iploménom 20. Cctober I860jumt'erfaffmtgémá§igen äBirfungö* treife béé Oieidtératheé ohne 3ü&>chung Per aiiitgliePer auő Pen iíánbern Per un® garifchen Krone.

3n biefem engem Díeichérathe ge« hören bemnacb, mit Sluénahme ber im §. 10 aufgejähltcn Slngelegenheiten, alle ©egenftänbe ber ©efchgebung, »eiche nicht auöprücflieh bureb bie Sanbeöorbnungen ben einzelnen im engeren JKeícbérathe Per* tretenen hanbtagen Porbehalten finb.

íaőfelbe gilt auch rücffîcŞtlich folder benSanbtageu oorbehaítener ©egenflânbe in bem Salle, »enn bie gemeinfame 33e* hanblung non betn betreffenden Sanbtage beantragt »irb.

iPet porfommenben 3ü?eifeln nufftebt* lieh ber ©ompetenj béé engem 9ici<h§* ratheő in gemeinfamen ©efehgebungéan* gelrgenheiten gegenüber ber ©ompeten^ eineö einzelnen, im engeren Oíeiéőrathe pertretenen Vanbtageé, entfebeibet auf Antrag Peő engeren OíriehCratheé ber Kaifer.

Atari obiepte suntu:

a) tóté trebile relative la modulu si feliulu precum si la ordinea de- torintiei militari;

b) tóté afacerile relative la regularea de bani, creditu, monetev banca de schedule, vămi, trebi comerciali si principie de posta, drumuri de feru si telegrafi;

c) Iote trebile linantieloru imperiului presle tolu; si in specie bugetele economiei de stătu, esamina- rea inchiieriloru ratiunari de stătu si a resullateloru administraturei linantiari, lacerea imprumutcloru noue, couvertarea detorieloru de statu ce esisla, instrainarea, prefacerea si vuerarea avereinemis- catóre de stătu, si înmulţirea si introducerea denóue contribution, dari si venite linantiari!

Contributiunile, dările si venitele linantiari se voru scote după legile ce esista, de cumuvá nu se voru schimba acestea pe cale constitutionale.

Detori'a de statu e pusa sub con- trol’a consiliului imperiale.

§ 11. Objeptele de legislatiune comune tuturoru remneloru si lieriloru, afara de tierile corónei unguresci, se tienu după art. 111. alu diplomei din 20. octomvre 1860, de sfer a de ap- tivitate constitutionale a consiliului imperiale . fara de chiemarea membriloru din tierile corónei unguresci.

Prin urmare de acesta consiliu imperiale mărginită se tienu, afara de afacerile indicate in § 10, tóté objeptele de legislatiune. cari nu suntu reservate espresu prin regulamentele de tiéra. dietelor, speciali repesentate in consiliulu imperiale margininita.

Totu aceasiu se vâ observ'a si in privinti’a atăroru obiepte cari suntu reservate dieteloru, in casulu candu respectiv'a dieta vâ propune traptarea comuna.

Asupra casuriloru dubiose ce voru ocure in privinti a competintiei consiliului imperiale marginitu. in afaceri comune de legislatiuni. facia cu compe- tinti'a unei diete representante in consiliulu imperiale marginitu. decide lm- peratulu in urm’a propunerei consiliului imperiale marginitu.