Erdély-Nagyfejedelemség 1848-ik évi május 30-ára Kolozsvár szabad kir. városába hirdetett s junius 18-kán bezárt országgyülésének jegyző- és irománykönyve, 1848. május 29. - július 18. (Kolozsvár 1861)
1848 / 12. ülés
34 1.) A kétfalusi magyarságnak Brassó városa által rájuk erőszakolt terhek megszüntetését, közteher viselésre alkalmaztatásukat, állítólag elvett havasuk, s határuk birtokukba adatását, nemzeti őrséggé alakittatásukat s az Unió létesítését tárgyazó kérelmükre: „Tekintetes Karok és Rendek! A hótíálusi magyarság Brassó városa általi elnyomatását és terheltetését panaszolva, ide rekesztett kérelmében azt kéri, hogy 1. ) A reá erőszakolt terhek megszüntessenek. 2. ) A közteherviselés alkalmaztassák. 3. ) Az állítólag elvett havasok és határok birtokába visszaadassanak. 4. ) Nemzeti őrség közte is alakíttassák — és végre 5. ) Az Unió létesittessék. — Mely kérelemre a bizottmány nézete szerint oly válasz volna adandó, hogy miután a Magyarhonnali egygyéalakuíás országosan kimondatott, az úrbéri terhek megszüntetése elhatároztatott és hasonlóan a közteherviselés, úgy a nemzeti őrsereg iránt is, ő felsége elébe megerősités végett törvényjavaslatok terjesztettek fel, az ezek nyomán keletkezendő intézkedéseket a kérelmes községek békésen várják el, — elveiteknek állított havasuk'és határok visszaadatása pedig az országgyűlés elhatározása alá nem tartozván, erre nézve kövessék a törvény által kiszabott illető útat, nagy tisztelettel lévén— a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvárit, junius 12. 1848. a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklósnak.“ m. ) A csik-kozmási községnek az Unió létesítését s kepefizetésbeli meg- terheltetése orvosoltatását tárgyazó kérelmére — „Tekintetes Karok és Rendek! A csik-kozmási közönség ide fogott kérelmében az Uniót létesittetni s kepefizetésbeli megterheltetését orvosoltatni kérvén, válaszul azokra adandó, hegy az Unió iránti tőrvény már mégalkottatván, megerősités végett ő felsége elébe terjesztetett, következőleg kepebeli megterheltetésök orvoslata a közös hongyiiléstől lesz a közelebbi magyarhoni XX-ik tör vény czikk nyomán elvárandó, nagy tisztelettel lévén — a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvárit, junius 12. 1848. a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklós mk.“ n. ) Hunyadmegyében Rákosdon, Hosdáton sat. levő nemes családokból felállittatott szélbeli katonáknak elnyomattatásuk orvosoltathatásaig is, az Unió létesittetését, a katonai kormányzásnak az alkotmány és Ő felsége hűségére leendő eskü letétele mellett a magyar ministerium alá rendeltetését, közös teherviselést, polgári, vallási jogegyenlőséget s népképviseletet és úrbéri viszonyok megszüntetését tárgyazó kérelmükre — „Tekintetes Karok és Rendek! A Hunyadmegyében Rákosdon, Hosdáton, A. Pestesen, Magyaródon, Kis-Barcsán Kereszturon, Keresztény-Almáson, Kerseczen, Száraz-Almáson, Karolyán, Bretelinén, Kauron és Veczelén, hasonlóan A Szecselen, Szálláspatakán, Macsesden, Párosén, Kor- vesten, Fejérvizen és Bojesden levő nemes családokból felállított szélbeli katonák addig is, mig eddigi elnyomattatásuk orvosoltatnék, beadott s ide mellékelt két rendbeli kérelmeikben ezen óhajtásaikat fejezik ki, hogy 1. ) Az Unió minden áron létesittessék. 2. ) A katonai kormányzás rögtön a ministerium alá rendeltessék, az alkotmányra és V-ik Ferdinánd magyar király ő felsége hűségére teendő eskü mellett. 3. ) Legyen közös teherviselés, úgy — 4) Polgári és vallási jogegyenlőség s népképviselet. 5.) Az úrbéri viszonyok szüntessenek meg. Miután ezen korszerű kérés 1-sŐ, 3-ik, 4-ik és 5-ik pontjai a tkts ország Rendei által alkotott törvényjavaslatok által már teljesítve vannak, s a 2-ik pont alatti kivánati az TIZENKETTÖDIK ÜLÉS, szentivánhó 20-kán.
