Erdély-Nagyfejedelemség 1848-ik évi május 30-ára Kolozsvár szabad kir. városába hirdetett s junius 18-kán bezárt országgyülésének jegyző- és irománykönyve, 1848. május 29. - július 18. (Kolozsvár 1861)
1848 / 12. ülés
30 A KK. és RR. fontolóra vevén oláh atyánkfiainak az ország gyűlésére küldöttség által benyújtott két rendbeli kérelem-levelét, úgy a nemes Szászváros-szék követei által beadott kéreményét a királyföldön lakó oláhoknak, valamint azou Emlékiratot is, melyet az erdélyi görög-szertartásu egyesültek és nemegyesültek püspökei még 1842. az oláhok sérelmei és kivánatai tárgyában az akkori ország Rendei elébe terjesztettek, és fontolóra vevén, miként az oláhokat mint e honnak többi lakásával jót s roszat századok óta együtt tűrt, most már a többivel egyenlő jogokkal biró s ugyanazon kötelezettségek alatt álló szabad polgártársainkat rokon érzettel kell felsegélnünk, s ügyöket, honunk javát s biztos fennmaradását szem előtt tartva részvéttel venni kötelességünk. Mind ezeknek figyelembe vétele után a KK. és RR. oláh atyánkfiái iránti szives érzelmük és minden jóra, törvényesre s méltányosrai készségük kijelentése mellett következőket határozták — Miután egyrészről a testvér magyarhoni 1848-diki törvények folytában, melyeknek szabályai a két hon egygyéalakulása következtében Erdélyre is kiterjednek, másrészről az ugyanez évben Erdély részéről alkotott törvényczik- kelyek által minden megszorítások s alárendeltségek, melyek az eddigi törvények értelmében az erdélyi különböző népeket s jelesen az oláhokat s a különböző vallásokat illetőleg fennállottak, merőben és teljesen eltöröltettek s a jogegyenlőség elve, nemzetiségre s valláskülönbségre való tekintet nélkül az egyesült hon minden lakósaira nézve kimondatott és a magyar alkotmány épületének örökre mozdithatlan alapkövéül állíttatott fel . és miután az említett törvények által az úrbéri tartozások és dézmák örökre megszüntettek, a törvényhozás népképviseleten alapitatott, s igy az oláh nem nemeseknek is az országgyűlési követek választásában részvétük megnyílt, a teherviselés egyenlősége felállitatott: mind ezekkel oláh atyánkfiái sérelmeiket s panaszrai helyes okaikat elenyésztetve s igazságos óhajtásaikat s kivánatokat betöltve látják az ország Rendei. A mik azonban fennirt kérelem- s emlékirataikban még függőben maradiaknak tekintethetnének, azokróli igazságos és czélszerü intézkedés, mely egyébiránt nem csak az oláhokat megkiilönzőleg, hanem a hon minden la- kósait egyaránt érdekli, a közelebbi közös törvényhozó gyűlés tárgya, s a hon minden ajkú és vallásu képviselői közbejöttével megoldandó feladata leend, annyival inkább, mivel azon kérdések az eddigi Erdély határain kivüli Magyarhonban lakó oláhokat is szintúgy érdekelvén, helytelen beléavatkozás lenne a közös törvényhozás teendőibe e tárgyban itt külön és újabb törvényt hozni — végre Az egyes oláh községektől bárki és kik által jogellenesen eltulajdonított birtokok visszaszerzése rendkívüli kiválólagas intézkedéseknek alkalmazását az igazság szolgáltatás alapelvei meg nem engedhetvén, ezen visszaszerzések közigazgatási és a fennálló vagy ezután felállítandó törvényszékek előtt folytatandó törvénykezési úton maradnak eszközlendők. c.J A szabad kir. városokot és közönségeket tárgyazólag a kővetkező határozat tétetett: Az ország Rendei a már megerősítés alá terjesztetteken kivül, egyéb törvényjavaslatok szerkesztésébe ereszkedni időszerűnek nem látják. Azonban elismerik a szabad királyi városok és községek átalakulásának szükségét, és mivel az Unió következtében az 1848-ik pozsoni országgyűlés mindazon tör- vényczikkei, melyek iránt itt külön rendelkezés nem történt, Erdélyre is tartoznak, ennélfogva az ország Rendei a felelős magyar ministerium teendői közé számítják s arra fel is hívják, miszerint az 1848-ki pozsoni országgyűlés XXIII-ik és XXIV-ik törvényczikkeit Magyarhon Erdély részében is haladék nélkül oly móddal léptesse életbe és hajtassa végre, hogy a sz. k. vá- rosokróli törvényczikk rendeletéi, országgyűlésre követ küldési joggal fölruházott, valamint más rendezett tauácscsal ellátott minden városokra, községekre is kiterjesztessenek, a szász törvényhatóságok kebelében fekvő királyi s egyéb • városokra, azoknak az illető kerülethezi sajátságos viszonyaik tekintetéből az idézett czikkely rendeletéi alkalmazandók nem lévén 59.) Olvastatik a bíráló bizottságnak vélekedése: TIZENKETTŐDIK ÜLÉS, szentivánhó 20-kán.
